A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Két évig tartó egyeztetések után Edouard Philippe francia miniszterelnök szerdán bejelentette a szerinte “társadalmi forradalmat” jelentő nyugdíjreform tervezetének részleteit, amely ellen csaknem egy hete sztrájkolnak a közlekedési és az oktatásban dolgozók.

A kormány kitart a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett, de a pont alapú új rezsimet csak az 1975 után születettekre vonatkozóan vezetné be.

“Az egyetemesség célja a társadalmi igazságosság, nem lesznek sem győztesek, sem legyőzöttek” – fogalmazott a miniszterelnök a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács (CESE) ülésén elmondott csaknem egyórás beszédében Párizsban.

A jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem kívánja kötelező jelleggel megemelni, de a pontrendszerrel arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelöli meg. Az előzetes elképzelések szerint az új nyugdíjrendszer az 1963 után születetteket érintette volna, de a szakszervezeti ellenállás miatt kompromisszumként az új rezsim életbe lépését a kormány későbbre tervezi.

“Eljött az egyetemes rendszer ideje. A speciális rezsimek ideje lejárt” – hangsúlyozta Edouard Philippe azokra az önálló pénztárral ágazatonként létrehozott külön nyugdíjrendszerekre utalva, amelyekhez tartozók korábban és magasabb nyugdíjjal vonulhatnak vissza, mint a franciák többsége. A legfőbb kedvezményeztettek a vasúti dolgozók, közülük is a mozdonyvezetők és a párizsi tömegközlekedésben a metróvezetők – ők vesznek részt legnagyobb számban a tervezett átalakítás ellen múlt héten kezdődött tiltakozó megmozdulásokon.

Edouard Philippe arra is ígéretet tett, hogy a közoktatásban dolgozók – akik szintén nagy számban csatlakoztak a munkabeszüntetéshez – nyugdíjszínvonala nem csökken.

“Beleírjuk a törvénybe azt a garanciát, miszerint a tanárok nyugdíjszínvonala sérthetetlen, és a közszféra más területein dolgozók szintjének megfelelő” – mondta a kormányfő, aki ígéretet tett arra, hogy 2021-től fokozatosan megemelik a tanárok nyugdíjszintjét akkora összegre, hogy az új rendszernek ők se legyenek a vesztesei.

A miniszterelnök szerint a reform “nagy győztesei” a nők lesznek, miután a pont alapú új rendszerben minden gyerek után plusz pont jár, “és már az első gyerektől is, nem csak a harmadiktól”, ahogy az a jelenlegi nyugdíjrendszerben biztosít előnyöket. A pont alapú rendszerben minden gyerek után 5 százalékos pótlék jár majd automatikusan az anyának, amennyiben a szülők másképp nem döntenek.

A kormányfő úgy értékelte, hogy a bemutatott javaslatok olyan kompromisszumokat tartalmaznak, amelyek indokolják a sztrájk befejezését.
“A leginkább aggódó embereknek megadott garanciák indokolják, hogy folytatódjon a párbeszéd, és hogy a franciák millióit sújtó sztrájk befejeződjön” – fogalmazott a miniszterelnök.

Tüntetők a pontrendszer alapú nyugdíjrendszer bevezetése ellen tiltakoznak, mielőtt Edouard Philippe francia miniszterelnök ismerteti a kormány nyugdíjreform-tervezetét a francia gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tanács, a CESE ülésén Párizsban 2019. december 11-én. A jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítésére irányuló reform ellen egy hete sztrájkolnak a közlekedési és az oktatásban dolgozók. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A felmérések azt mutatják, hogy miközben a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, egyre többen támogatják a sztrájkot is, mert úgy érzékelik, hogy rosszul járhatnak egy új nyugdíjrendszerrel.

A sztrájkot meghirdető radikálisabb szakszervezetek egyáltalán nem támogatják a nyugdíjrendszer átalakítását és egységesítését egy pont alapú egyetemes rendszerré a jelenleg vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer helyett, s a tervezet teljes visszavonását követelik.

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány “átlépte a határvonalat” azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét, a radikálisabb CGT pedig a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

A határozatlan idejű sztrájk meghosszabbításáról naponta döntenek a szakszervezetek, s jóllehet a sztrájkolók aránya fokozatosan csökkent az elmúlt héten, a közlekedési helyzet továbbra is lebénítja Franciaországot. A vasutasoknak mintegy harmada, a mozdonyvezetőknek háromnegyede sztrájkol, emiatt továbbra is a vasúti közlekedésben a legjelentősebb a fennakadások, a vonatoknak csak mintegy húsz százaléka közlekedik. A 16 párizsi metróvonalból kilenc továbbra is zárva tart, a többin pedig csak csúcsidőben és szakaszosan közlekednek a szerelvények, az ország nyolc olajfinomítójából pedig hetet eltorlaszoltak a szakszervezeti dolgozók.

Forrás: MTI