Brüsszelben borulhat a spanyol költségvetés
Bár október közepe a határidő az euróövezeti tagállamok számára jövő évi költségvetési terveik benyújtására, a spanyol kormány a decemberi parlamenti választásra hivatkozva már átadta Brüsszelnek a jövő évi büdzsé sarokszámait. Madrid egyúttal arra kérte a testületet, hogy formabontó módon gyorsított ütemben véleményezze a 2016-os költségvetési terveket, időt hagyva a jelenlegi parlamentnek arra, hogy október végi feloszlása előtt megvitassa és elfogadja a büdzsét.
A Bizottság a spanyol kérést meghallgatva már kedden ismertetni fogja a véleményét, ám abban aligha lesz sok köszönet. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos ugyanis az Eurócsoport hétfői ülése után jelezte, Brüsszel jobb híján a szeptemberi helyzet alapján tud értékelést adni, és az akkori analízis szerint sem idén, sem jövőre nem teljesülnek a költségvetési célszámok, ezért Madrid azt kockáztatja, hogy nem tud megfelelni a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek.
A Bizottság számításai szerint Madrid idén 0,3 százalékponttal, jövőre pedig már 0,7 százalékponttal véti el a költségvetési hiánycélt, azaz a szükségesnél ennyivel lesz nagyobb a hiány. A 2015-ös deficit a tervezett GDP-arányosan 4,2 százalék helyett 4,2 százalék, a 2016-os pedig 2,8 helyett 3,5 százalék lehet.
Moscovici ezért már hétfőn megmondta, hogy a Bizottság a 2015-ös büdzsé szigorú végrehajtását, továbbá a 2016-os hiánycélok új intézkedésekkel való biztosítását kéri majd a spanyol kormánytól.
A spanyol pénzügyminiszter hétfőn újságíróknak azt nyilatkozta, hogy nem egészen értenek egyet a Bizottság becslésével. Moscovici szerint Madrid térfelén pattog majd a labda. A spanyol költségvetési számokat a másik 18 tagállaméval együtt november 23-án vitatják majd meg az Eurócsoport tagjai, Madrid tehát ilyen szempontból nem számíthat külön elbírálásra.
A gazdasági kormányzásról szóló szabályok értelmében a valutaövezet tagállamainak legkésőbb október 15-ig be kell nyújtaniuk a következő évre vonatkozó költségvetési terveiket a Bizottságnak, amely véleményezi és indokolt esetben átdolgozásra visszaadhatja azt, mielőtt még a tagállami törvényhozások megszavazták a büdzsét.
Az Eurócsoport a görög parlamenti választások után előállt helyzetet is áttekintette, üdvözölve a kabinet gyors megalakulását. A pénzügyminiszterek ugyanakkor felhívták az athéni kormány figyelmét arra, hogy fontos határidők közelegnek, amelyek cselekvésre kell, hogy ösztönözzenek.
Pierre Moscovici szerint első lépésként Athénnak a jövő héten el kell fogadnia az egyetértési megállapodásban rögzített prioritási akciókat (reformokat), és csak ezt követően kerülhet sor az újabb 2 milliárd eurós hitelrészlet folyósítására. További 1 milliárd euró novemberi átutalásának pedig újabb előre egyeztetett reformok (az uniós zsargon szerint „mérföldkövek”) teljesítése lesz az előfeltétele.
A hitelezők a 86 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagból eddig 13 milliárd eurót utaltak át Athén számlájára, ehhez jönne még az első körben az említett 3 milliárd euró (2+1). A bankok feltőkésítésére (aminek várható időpontja az EKB-átvilágítás után november és december) eddig 10 milliárd eurót különítettek el egy, az ESM által nyitott luxemburgi számlán. Az új görög program első felülvizsgálatát követően szükség esetén további 15 milliárd euró áll majd a pénzügyi szektor feltőkésítésére.
Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke hangsúlyozta, hogy az első felülvizsgálat mielőbbi lezárása a cél (erre Moscovici szerint november végéig sor kerülhetne), de előtte még a prioritási akciókat és a nyugdíjrendszer reformját is el kell fogadnia Görögországnak.
Dijsselbloem hozzátette, hogy az első programfelülvizsgálat befejezése ad majd jelet a bankok feltőkésítésére és a görög államadósság fenntarthatóságáról a vita lefolytatására. Úgy vélte, hogy a görög kormány eddig teljesítette a vállalásait, és egyébként is erős ösztönző erőt lát arra, hogy Athén az előírt határidőre elvégezze a feladatait.