Nem tudják, de nem is akarják megállapítani a migránsok származási országát a görög hatóságok
- A görögországi Leszbosz szigetén lévő Kara Tepe-i befogadóállomásra érkező migránsok közül sokan szíriaiaknak adják ki magukat, mert így próbálják növelni az esélyüket arra, hogy később az Európai Unióban maradhassanak.
- A regisztrálásukat végző görög hatóságoknak sem módjukban, sem érdekükben nem áll pontosan megállapítani, hogy ki honnan érkezett - írta a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat (FP) tudósítójának leszboszi tapasztalatai alapján.
- A naponta mintegy ezer embert regisztráló központ dolgozói között jó esetben egy arabul beszélő ember van. Miután a Frontex uniós határvédelmi ügynökség és a civil szervezetek munkatársai délután két órakor hazamennek, már ennyi sincs.
- A regisztrációs folyamatok nagy részét helyi rendőrök és köztisztviselők végzik, akik a megfelelő felszerelés és támogatás hiányában nem tudják eldönteni, hogy a menekültek tényleg onnan jöttek-e, ahonnan állítják.
"Ezek közül a képek közül rá tud mutatni az országának pénznemére?" - tette fel a kérdést a Frontex egyik tisztviselője egy magát a szíriai Deir-ez-Zór korábbi lakosának beállító férfinak. A kérdezett nem a szíriai pénznemre mutatott rá a százas bankókat ábrázoló képek közül. "Talán eredetileg Irakból származik?" - kérdezte a tisztviselő a férfitől, aki - miután pár szót váltott suttogva a családjával - végül közölte, hogy igen, ő és családja iraki, de több évet éltek Szíriában
A férfit ezután a határvédelmi ügynökség más munkatársaihoz küldték tovább, akik segítettek neki egy tenyérnagyságú papírt kitölteni édesapja, édesanyja és nagyapja nevével, illetve állampolgárságával. Ezután a hatóságok egy másik bódéhoz irányították, ahol az említett papírdarab hivatalos okirattá vált egy görög köztisztviselő aláírásával és hivatalos pecsétjével. A regisztráció utolsó állomása az ujjlenyomatvétel volt, amely után a férfinak a hatóságok átnyújtottak egy ideiglenes úti okmánynak számító papírlapot - ezzel már beutazhat az EU többi tagországába.
A háború elől menekülő szíriaiak számíthatnak arra, hogy például Németországban és Svédországban menedékjogi kérelmüket jóváhagyják. A jobb munka- és tanulási lehetőségekért Európába tartó, viszonylag biztonságos országokból érkező emberek viszont általában nem felelnek meg a háború elől menekülőket megillető juttatásoknak, és nagy a valószínűsége a kiutasításuknak is - magyarázta az amerikai folyóirat szerzője.
Susan Fratzke, a bevándorlási témákkal foglalkozó, Migration Policy Institute nevű washingtoni kutatóközpont elemzője szerint a menekültek ügyeinek feldolgozása sosem volt teljesen működőképes Görögországban, a mostani hullámmal pedig a rendszer túlterheltté vált.
Az EU területére Görögországban belépő menekülteknek ott kellene menedékjogért folyamodniuk, és a görög hatóságok dolga lenne a papírmunka, valamint az átvilágítási folyamat végigvitele - mondta az elemző. Athén azonban jól tudja, hogy ezek az emberek nem akarnak maradni, ezért meg sem próbálja a menekültekkel kapcsolatos ügyeket érdemben kezelni, inkább ráhagyja azt a célországokra.
A Kara Tepe-i regisztrációs központba érkezőknek csak a töredékét vetik alá valamiféle átvilágításnak. A görög hatóságok nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel ehhez, a Frontex munkatársai pedig nincsenek egész nap a regisztrációs központban.
A Foreign Policy munkatársa egyik nap azt tapasztalta, hogy miután helyi idő szerint délután négy óra körül a központ dolgozói hazamentek, arabul iraki akcentussal beszélő férfiak egy csoportja érkezett a helyszínre. A többi menekült iránymutatását követve odamentek egy felügyelet nélkül hagyott asztalhoz, amelyen egymás hegyén-hátán álltak halomban a kitöltetlen formanyomtatványok. A férfiak, akik elmondásuk szerint elhagyták dokumentumaikat a tengeren, az állampolgárság rubrikába beírták azt, hogy Szíria, és a frissen kitöltött papírokkal odamentek egy helyi rendőrtiszthez. A papíron szereplő információk közjegyzői hitelesítést kaptak, és egy óra múlva már kézhez kapták az EU-ba való belépésre feljogosító dokumentumot.
A központ segélymunkásainak elmondása szerint az érkezők felénél nincsenek okmányok. A sziget partjain viszont nemegyszer pakisztáni és iraki útleveleket, továbbá török személyi igazolványokat találtak a helyiek. A dokumentumokat feltehetően azért dobták el, mert ezeknek az országoknak az állampolgárai kevesebbel eséllyel kapnak menedékjogot Európában - véli az FP.
A görög regisztrációs rendszer nem mindig működött így: a kormány megváltoztatta a bevándorlók fogadásának eljárását nyáron, amikor mintegy húszezer ember rekedt Leszboszon, és ezért túlzsúfolttá vált a 38 ezres lakosú, turisztikai főváros, Mitílíni.
Az elemzés szerint nincsenek következményei annak, ha valaki hazudik a származási országáról. Ha az átvilágítást végző tisztviselő nem elégedett egy menekült válaszaival, őrizetbe vetetheti ugyan, de a gyakorlatban ez ritkán történik meg.
Görögország mindazonáltal az egész EU-nak árt azzal, ha komolyabb átvizsgálás nélkül engedi tovább a menekülteket más tagországokba, hiszen minél tovább tartózkodik valaki az unió területén, annál nehezebb visszaküldeni a hazájába - vélte a washingtoni kutatóközpont elemzője.