Mostantól közösen védjük a visegrádiakkal a schengeni határainkat
A Szijjártó Péter a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartandó migrációs konferencián vett részt a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével közösen; a tanácskozást magyar kezdeményezésre szerveztek meg az uniós intézmények. Ez volt az első alkalom, hogy olyan közös tanácskozást tartottak az Európai Unió kül- és belügyminiszterei, amelyen a Szíriából a Földközi-tenger keleti részén és a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migránsok útvonalán fekvő országok képviselői is részt vettek. Jean Asselborn, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere hangsúlyozta, hogy a konferencia csak egy folyamat elejét jelenti, a párbeszéd pedig a következő hónapokban és években is folytatódik.
Szijjártó Péter szerint a migrációs válság súlyos globális probléma, ezért komoly globális megoldást igényel. A miniszter sérelmezte, hogy a külső határok megvédését több európai vezető fontosnak nevezi a kommunikációban, de nem tesznek semmit ennek érdekében.
A külgazdasági és külügyminiszter megállapította, le kell zárni az unió külső határait, valamint át kell vállalni a törökországi, jordániai, libanoni és kurdisztáni menekülttáborok finanszírozását. Szijjártó Péter kiemelte, hogy 300 millió dolláros segítséget kell nyújtani az iraki Kurdisztánnak, mert a régió gazdasági, költségvetési helyzete romlik, és nem fogja tudni ellátni az ott lévő kétmillió menekültet, akik így szintén útra kelhetnek.
A tárcavezető közölte, hogy a visegrádi csoport együttműködve védené a schengeni zóna, illetve az Európai Unió külső határait Magyarország déli részén. A végleges felajánlásokról, a visegrádi partnerek által küldendő katonákról, rendőrökről és eszközökről a jövő héten, az Európai Tanács ülése alkalmával állapodnak meg a csoport kormányfői.
A miniszter hangsúlyozta: a megállapodás fontos példamutatás az Európai Uniónak, mert az EU is csak akkor adhatna megfelelő választ a migrációs válságra, ha a külső határok védelmét "nemcsak szóban, hanem tettekben is megerősítené". Amíg Görögország külső határait nem tudják megvédeni közös európai erővel, addig esély sincs arra, hogy sikeresen szembenézzenek a válsággal - mutatott rá. Hozzátette: a V4-ek megmutatják, hogy meg tudják védeni Magyarország határait, márpedig ha négy ország képes összefogni, akkor 28 tagállamnak is meg kell tudnia ezt tenni.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az EU a kelleténél jóval később kezdett foglalkozni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migrációval, felkészültebb lett volna, ha előbb felfigyel a problémára. "Hiába volt minden magyar figyelemfelhívás, az EU inkább a Földközi-tengerre összpontosított", a nyugat-balkáni helyzetre pedig továbbra sincs közös uniós megoldás. Figyelmeztetett, hogy a tél közeledtével, október után a migrációs nyomás fokozódhat, hiszen ekkor még többen választják a nyugat-balkáni útvonalat.
A magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője szerint az EU viseli a globális probléma legnagyobb terheit, és a nyomás három okból is növekedni fog: az Iszlám Állam elleni küzdelem egyelőre sikertelen, a terrorszervezet nem visszaszorul, hanem terjeszkedik; a Közel-Kelet és Észak-Afrika stabilizálásában nincs előrelépés, nőtt azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek; továbbá a Nyugat-Balkán államai nem képesek feltartóztatni az emberáradatot. Hangsúlyozta, közlése nem bírálat, hiszen nem is várható el tőlük a probléma megoldása, ha az unió sem tudja megállítani az áramlást.
Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy végre mindenki ott ült egy asztal körül, akikre a probléma minden aspektusának rendezéséhez szükség van.
A korábbi olasz külügyminiszter felvázolta azt az öt fő irányt, melyek mentén enyhíteni lehet a migrációs nyomást. Elsőként a kiváltó okok megszüntetését, mindenekelőtt a szíriai konfliktus rendezését emelte ki, s elmondta, hogy hétfőn a külügyminiszterek tanácsa napirendre veszi a kérdést, mert együtt kell működni, hogy elkezdődhessen a konfliktus politikai rendezése.
Másodikként a Törökországnak, Libanonnak és Jordániának nyújtandó támogatások emelését említette. "Nem elég dicsérni, növelnünk kell a humanitárius segítségnyújtást" - emelte ki Mogherini.
A harmadik pont a tranzitországok támogatása, a negyedik pedig a földközi-tengeri uniós akcióhoz hasonlóan a szervezett bűnözés elleni fellépés, valamint a határőrizeti képességek javítása.
Végül Mogherini arról is beszélt, hogy javítani kell az együttműködést a menekültstátusra nem jogosult illegális bevándorlók származási országaival, hogy hazaszállításuk zökkenőmentes legyen.