Kérdőjelek maradtak a magyar-horvát határzár után
- Magyarország a szerb-magyar határszakasz után most lezárta a horvát-magyar szakaszt is.
- A magyar külügyminiszter szerint Görögország külső határát kellett volna megvédeni, de ilyen döntés végül nem született.
- Szijjártó Péter ezért azt mondta, a jelenlegi határzár a második legjobb megoldás.
- Az újabb magyar kerítés miatt már aggódnak a horvátok és a németek is.
Magyarország a szerb-magyar határszakasz után a magyar-horvát szakaszon is lezárja péntek éjféltől a zöld határt, hogy gátat szabjon a migránsok illegális úton történő beáramlásának. Az erről szóló döntést a nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be a kül- és külgazdasági miniszter.
Szijjártó Péter az intézkedést indokolva kifejtette, hogy az Európai Tanács csütörtöki ülésén nem született olyan döntés, „amelynek nyomán az EU külső határainak megvédése közös erővel lehetővé vált volna, holott ez lenne a legjobb megoldás”.
„Ha az EU valóban meg akarja találni a közös választ a bevándorlási nyomásra, akkor egy közös európai erőt kellene, kellett volna létrehozni annak érdekében, hogy Görögország külső határát meg tudjuk védeni” – jelentette ki a kül- és külgazdasági miniszter.
Szijjártó szerint a horvát–magyar határzár a második legjobb megoldás, mert a legjobb – a görög külső határ védelméről – nem jött létre. Megjegyezte ugyanakkor, ha az uniós események esetleg úgy alakulnak, hogy létrejön egy közös európai erő Görögország külső határának megvédésére, akkor nyilván a második legjobb megoldásra már nem lesz szükség.
Ettől azonban jelenleg elég távol van az EU, többek között azért, mert Athén hallani sem akar szuverenitásának ilyenfajta korlátozásáról. Bár az állam- és kormányfők csütörtök éjszakai nyilatkozatukban feladatként szabják meg az egységes külső határőrizeti rendszer fokozatos létrehozását, ám a szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi fázisban nincs szó egy nagyobb létszámú közös európai erő helyszínre küldéséről.
Jobb híján kezdetben a külső határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogosítványait használnák ki nagyobb mértékben. Az ügynökség a tagállamok kérésére ún. gyors reagálású egységeket küldhet a határra, ahogy az egy ízben 2010-ben éppen Görögország kérésére történt. Második lépésben ezt a kontingenst tennék ütőképesebbé és nagyobb létszámúvá, hogy érdemi támogatást tudjon nyújtani vészhelyzetekben a tagállamoknak, jelen esetben Görögországnak.
Magyarország értesülésünk szerint ehhez kész lenne egy hőkamerával felszerelt járművel és négyfős kezelőszemélyzettel hozzájárulni (plusz két szakértőt küldeni a menekültügyi támogató irodához – EASO a Görögországba és Olaszországba érkező migránsok regisztrálásához). Ez azonban meglehetősen vérszegény felajánlásnak tűnik ahhoz képest, hogy a miniszterelnök korábban egy jelentős, akár ezer főt is elérő rendőri erőről tett említést.
A döntő lépést a külső határok közös őrzése felé az a javaslat jelentheti majd, amit a Bizottság készül előterjeszteni decemberben egy európai határ- és partiőrség (egészen pontosan egy ilyen rendszer) létrehozására.
Orbán Viktor ugyanakkor a csütörtöki EU-csúcs után újságíróknak azt mondta, hogy a görög külső határ védelmének ügyében „továbbra sem lát erőt, elszántságot és politikai akaratot” a tagállamok részéről. A csúcs előtt azt nyilatkozta, hogy lényegében ettől teszi függővé a döntést a horvát kerítészár „aktiválásáról”.
Bár Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a csúcsról távozóban olyan benyomást igyekezett tenni, mintha túlzottan nem izgatná a magyar lépés, információink szerint a tárgyalóteremben kifejezetten aggódott a határzár következményeit illetően. Ezzel nincs teljesen egyedül, több nyugati tagállam, köztük Németország is tart attól, hogy amennyiben a magyar lépés folyományaként esetleg a horvátok is felhúznának egy kerítést a szerb határon, az destabilizálhatja Szerbiát és a Balkánt, mert ott halmozódnának fel a menekültek.
A magyar kerítés Horvátország másik uniós szomszédjára, Szlovéniára is hatással lehet, de azt egyelőre nem lehet látni, hogy miként. Megfigyelők szerint, ha a kerítés nem is oldja meg a problémát, arra mindenképpen jó, hogy máshová terelje a menekültáradatot és így más államoknak okozzon fejfájást.
Másfelől a német sajtónak nyilatkozva Angela Merkel is bizonyos megértést mutatott aziránt, hogy a visegrádi négyek egyfajta második közös védőgyűrűt húznak fel a magyar határon. A kancellár is erről, mint a második legjobb lépésről tett említést.
Diplomáciai források arra is felhívják a figyelmet, hogy a korábban a schengeni és a dublini szabályok lelkiismeretes betartásával a kritikusokat leszerelni igyekvő Magyarország hetek óta jogsértésben volt, amennyiben regisztráció nélkül buszokra ültette, majd az osztrák határra szállította a Horvátországból érkező menekülteket. A magyar-horvát határzár most ennek az állapotnak vetne véget, úgy ahogy szeptemberben a Szerbiával közös határon.