Menekültválság: Brüsszel nem engedi az Orbán-kormányt
Az Európai Bizottság abból indul ki, hogy a múlt vasárnapi menekültügyi válságtanácskozáson résztvevő valamennyi országnak ki kell vennie részét az 50 ezer új migránsférőhelynek a nyugat-balkáni útvonalon év végéig történő létesítését célzó erőfeszítésből – közölte pénteken a testület illetékes szóvivője.
„Azt várjuk, hogy kivétel nélkül minden vezető tegyen eleget a kötelezettségvállalásának” – válaszolta pénteken Natasha Bertaud arra a kérdésre, hogy vajon az 50 ezer menekült és migráns befogadására alkalmas kapacitás létrehozásából a találkozón résztvevő mind a 11 országnak ki kell-e vennie a részét, vagy csak azoknak, amelyek a menekülthullám tényleges jelenlegi útvonalán találhatók.
„Természetesen figyelembe kell vennünk országspecifikus helyzeteket, ami azt jelenti, hogy egyes országoknak többet kell vállalniuk másoknál. De, mindenkitől elvárjuk, hogy felajánlást tegyen” – fogalmazott a menekültügyi biztos szóvivője.
Az útvonal mentén fekvő országok vezetői azt vállalták, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közreműködésével növelik befogadókapacitásaikat, lelassítva ezzel a Németország felé tartó és jelenleg különösen Szlovéniát fojtogató menekülthullámot.
Megfigyelők szerint a Bizottság álláspontja szöges ellentétben van Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatával, miszerint hazánk csak „megfigyelőként” volt jelen a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által összehívott vasárnapi menekültcsúcson. Úgy tudjuk, hogy a kormányfő – nyílván egy ilyen nem kívánt szituációnak elébe menve – a vasárnapi összejövetel alkalmával jelezte, hogy az adott formátumban azt nem tekinti legitim, döntésre jogosult fórumnak.
Források ugyanakkor rámutatnak, hogy a vezetők által elfogadott 17 pontos nyilatkozat szövegében nincs leírva, hogy akár Magyarország, akár más állam csak megfigyelő lenne, ahogy azt brüsszeli érkezésekor egy horvát újságíró kérdésére válaszolva Orbán Viktor megjegyezte.
Egyesek viszont úgy vélik, hogy mivel jelenleg éppen Magyarországon a legstabilabb a helyzet és a menekülthullám elterelése óta szabad kapacitások is vannak, logikus, hogy az együttműködés szellemében Budapest is kivegye részét a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan érkező menekültek ideiglenes elhelyezéséből.
A magyar kormány azonban értesülésünk szerint határozottan vitatja a fenti értelmezést, ami polémiát vetít előre a Bizottsággal. Hasonlóan Bulgáriának és Romániának is részt kellene vennie az akcióban, pedig jelenleg kiesnek a menekültútvonalból.
Budapest ugyanakkor készségét jelezte felszerelések, sátrak, takarók és egyéb humanitárius eszközök szállítására. Magyar rendőrök is lesznek továbbá abban a 400 fős európai kontingensben, amit a horvát-szlovén határra küldenek a következő napokban.
A Bizottság csütörtök esti tájékoztatása szerint az első három napban 12 ezer felajánlás gyűlt össze az 50 ezres férőhely-keret terhére. Az 50 ezer férőhelyből Ausztria 5 ezret, Szerbia 3 ezret, Horvátország és Szlovénia pedig 2-2 ezret vállalt be. További 38 ezer hely tehát még kiadó. Ezen felül a válságtanácskozáson elfogadott döntések értelmében Görögországban kell még 50 ezer fő számára ideiglenes elhelyezést biztosítani az év végéig.