Az EU-pénzek ritmusára ver a magyar gazdaság szíve
- Az Európai Bizottság szerint Magyarországon 2017-től gyorsulhat fel a gazdasági növekedés üteme.
- Gyakorlatilag az EU-tól kapott fejlesztési források érkezéséhez igazodik a magyar gazdaság növekedése.
- 2015-ben és 2016-ban lassulhat a növekedés.
- A munkanélküliség szintje tovább közelít majd a 6 százalékhoz.
- „A menekülthullám érdemben nem befolyásolja az ország makrogazdasági kilátásait”.
Átmeneti lassulás után a beruházások felfutásának köszönhetően 2017-től újra a gazdasági növekedés felgyorsulását és a közpénzügyek folytatólagos javulását jósolja Magyarországon az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzése.
Az EU-tól kapott fejlesztési források ütemezéséhez igazodik a magyar gazdaság növekedése. Ezt a stabil trendet tükrözi vissza az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzése, amely az uniós források szerényebb abszorpciójával összefüggő átmeneti megtorpanás után 2017-től kezdve újra a növekedés felgyorsulását várja, ahogy a bővebben csordogáló uniós felzárkóztatási alapok hatására ismételten felfutnak majd a beruházások.
A Bizottság úgy látja, hogy a kiugróan dinamikus, 3,7 százalékos reál GDP-növekedés után kiegyensúlyozottabb növekedési pályára áll a magyar gazdaság. 2015-ben a GDP 2,9 százalékára, 2016-ban pedig 2,2 százalékára lassulhat le a növekedés. A megtorpanás azonban átmenetinek ígérkezik, mert a 2014 és 2020 közötti uniós források fokozott felhasználásával párhuzamosan 2017-re már 2,5 százalékra gyorsulhat fel a növekedés, legalábbis a 2015 őszén rendelkezésre álló információk alapján ezt prognosztizálja Brüsszel.
A gazdaság kiegyensúlyozott növekedésében fontos szerepet játszhat, hogy az a belső fogyasztás (a lakosság által elkölthető jövedelem nő) és az export egyidejű bővülésén alapul majd a Bizottság meglátása szerint. A folyó fizetési mérleg többlete is tovább nőhet a külvilággal szembeni pozitív kereskedelmi egyenlegnek köszönhetően.
A munkanélküliség szintje tovább közelít majd a 6 százalékhoz, bár 2017-ben valószínűleg még nem éri el azt (6,2 százalék áll az előrejelzésben).
2015-ben nulla százalékhoz közeli infláció várható, amely ugyanakkor 2016-ra 1,9 százalékra, 2017-re pedig 2,5 százalékra gyorsulhat fel. Az olajárak csökkenése miatt azonban ez alacsonyabb szám, mint az előző tavaszi előrejelzés.
Ami a növekedési prognózist övező kockázatokat illeti, a Bizottság szerint a Volkswagent sújtó válság hosszabb távon negatívan érintheti a magyar termelést. A kínai gazdaság és más feltörekvő gazdaságok lelassulásnak pedig közvetve a német növekedésen keresztül ugyancsak negatív begyűrűző hatásai lehetnek. Az agrárium teljesítménye is a növekedést lefelé húzó kockázati tényezők közé tartozik idén.
„A menekülthullám érdemben nem befolyásolja az ország makrogazdasági kilátásait” – húzza alá prognózisában a Bizottság. Mindent egybevetve Brüsszel a növekedési előrejelzésre nézve inkább negatív kockázatokat lát.
Az államháztartás hiánya a 2014-as 2,5 százalékról idén a GDP 2,3 százalékára csökkenhet. A Bizottság a lassan csökkenő trend folytatására számít jövőre 2,1, 2017-ben pedig 2 százalékos deficittel.
Ami 2015-öt illeti, a költségvetési kilátások elsősorban a számottevő adóbevételeknek és a csökkenő kamatfizetési terheknek köszönhetően javultak. A kedvező folyamatokat csak részben ellensúlyozzák a többek között a menekültválság kezelésére fordított többletkiadások és a Bizottság által felfüggesztett két szektorspecifikus adó és díj kiesése a bevételi oldalon.
A hiányra vonatkozó előrejelzéseket negatív irányba módosíthatja az, ha a függőben lévő pénzügyi korrekciókkal összefüggésben az uniós pénzből finanszírozott projektek nettó költsége magasabb lesz, mint azt 2015-re és 2016-ra tervezték. Az egészségügy és a közoktatás működésére szánt feszes költségvetési keret is jelentős végrehajtási kockázatokat hordoz a testület meglátása szerint. Másfelől az állami tulajdonban lévő földek eladásából származó bevételek meghaladhatják a 2016-ra tervezett bevételeket.
A 2016-os átmeneti 0,25 százalékpontos növekedés dacára az államháztartás strukturális hiánya nagyjából-egészében 2,5 százalékos szint körül stabilizálódhat az előrejelzés szerint a három éves időhorizonton.
A GDP-hez mért államadósság szintje mindössze 0,5 százalékponttal 76,2 százalékról 75,8 százalékpontra csökkenhet 2015-ben főleg az uniós alapok abszorpciójában várható csúszások miatt. Az adósságcsökkentés üteme ezt követően felgyorsulhat, és 72,6 százalékra húzódhat vissza 2017-ben – jósolja őszi előrejelzésében a Bizottság.