A Bizottság nincs megelégedve a magyar energiagazdasággal
- Egy bizottsági jelentés szerint Magyarországon nem biztos a megújuló energiaforrások 2020-as részarányára vonatkozó nemzeti cél elérése
- A tagállamok mindössze egyharmada rendelkezik a 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó energia- és klímastratégiával
- Ugyanakkor a Bizottság elismerte hazánk teljesítményét, amiért jelentős mértékben csökkentette üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó.
A 2016-os esztendő kulcsfontosságúnak ígérkezik az Energia Unió megvalósítására vonatkozó terv kivitelezésében – hívja fel a figyelmet a projekt állásáról áttekintést adó közleményének tervezetében az Európai Bizottság. A BruxInfo birtokába került szövegtervezet – amelyet novemberben készül jóváhagyni a biztosi testület – áttekintést ad az előrehaladásról az energia uniós projektnek mind az öt dimenziójában és módosítja, több pontban pedig konkretizálja az energia uniós kezdeményezés megvalósításának menetrendjét, beleértve a legfontosabb jogszabályi javaslatok időzítését is.
A dokumentum tervezete Magyarországot is azon tagállamok közé sorolja, ahol jelenleg billeg a 2020-ra szóló megújuló energiacélok elérése. Hazánknak vállalása szerint 2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnie a teljes végfogyasztáson belül a megújuló energiaforrások részarányát. A Bizottság a 2013-as 9,8 százalékos részeredményből és a hazai erőfeszítéseket látva ezt egyelőre nem látja biztosítottnak. (2004-ben még csak 4,4 százalékon állt a megújulók részaránya Magyarországon).
A szöveg nem végleges változata ugyanakkor nem részletezi, miért lát kockázatokat hazánkban.
Az uniós átlag 15 százalékon állt 2013-ban, 5 százalékkal elmaradva a megcélzott 20 százalékos szinttől. A 28 tagállamból négy, Svédország (52,1%), Észtország, Litvánia és Bulgária már teljesítette a 2020-as megújuló célt, amelytől Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország és Írország volt a legjobban elmaradva.
Másfelől Magyarország azoknak a tagállamoknak az egyike, amelyek az 1990-es szinthez képest a legnagyobb mértékben csökkentették (36,3%-kal) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az élmezőnyben csupa új tagállam szerepel, ami részben a korábban erősen szennyező szocialista nagyipar leépülésére vezethető vissza. Az EU egészét tekintve már 2014-ben túlszárnyalta a 2020-ra megcélzott 20 százalékos kibocsátás-csökkentést (1990-hez képest), és a Bizottság a folyamatok alapján arra számít, hogy a 2020-as határidőre 24 százalékos lesz uniós szinten a lefaragás.
Húsz uniós tagállam 2013-ban már teljesítette az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó 2020-as célját. Litvánia, Görögország és Málta után Magyarországon esett vissza legnagyobb mértékben 2013 és 2015 között 17,3 százalékkal az elsődleges energiafogyasztás.
Az ipar és az építőipari ágazat energiaintenzitása mindenhol csökkent, kivéve Görögországot, Magyarországot, Írországot és Lettországot. A két véglet, Bulgária (a legnagyobb energiaintenzitás) és Dánia (a legalacsonyabb) között még mindig 7-szeres a különbség.
Időközi jelentésében a Bizottság aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a teljesen egységes energiapiac megvalósítását célzó kiemelt energiainfrastruktúra fejlesztési projektek negyedénél komoly csúszás tapasztalható főleg az engedélyezés lassúsága és a finanszírozás megoldatlansága miatt. A testület még novemberben a közleménnyel egy időben hozza nyilvánosságra a kiemelt projektek második listáját is.
A Bizottság tudomásul veszi az Északi Áramlat gázvezeték kibővítésére vonatkozó üzleti terveket, amelyek – ha megvalósulnak – jelentős mértékben növelnék az orosz átviteli kapacitást. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Gazprom érdekeltségű beruházáson szigorúan számon fogja kérni az uniós szabályok, köztük a harmadik energiacsomag betartását. „Meggyőződésünk, hogy valamennyi érintett érdeke az ukrajnai tranzitútvonal megőrzése” – fogalmaz a közlemény nem végleges változata.
A dokumentum tervezetéből az is kiderül, hogy a testület 2016 első felében készül a gázellátás-biztonsági rendelet felülvizsgálatára, az LNG-stratégia elfogadására és az energiaellátás tárgyában aláírt kormányközi megállapodások kereteit meghatározó jelenlegi tanácsi döntés módosítására is.
A közlemény megemlíti, hogy a tagállamok körülbelül felében továbbra is hatóságilag szabályozzák a háztartási piacon az energia (villamos áram és gáz) árakat.
A Bizottság szerint komoly aggodalomra ad okot az, hogy a tagállamoknak csak az egyharmada rendelkezik a 2020 utáni időszakra vonatkozó energia- és klímastratégiával. Brüsszel arra fogja kérni a tagállamokat, hogy legkésőbb 2017-ig terjesszék elő átfogó nemzeti terveiket az energia uniós célok (az öt különböző vetület: klímacélok, energiahatékonyság, integrált belső energiapiaci infrastruktúra, ellátásbiztonság és innováció) megvalósításáról.