Párizsi terror: minden a legnagyobb rendben?
Az EU belügyi biztosa szerdán síkra szállt a menekültügyben eddig elfogadott uniós intézkedések végrehajtásért, mivel elmondása szerint éppen a menekültek áthelyezése, áttelepítése, az emberkereskedők elleni fellépés és a menedékjogra nem jogosultak visszaküldése jelenti a leghatékonyabb garanciát a terrorizmus ellen.
„Nem szabad megengedni, hogy az EU meghátráljon. Éppen hogy az eddig meghozott intézkedések maradéktalan végrehajtására van szükség. A menekültek tagállamok közötti szervezett elosztása a leghatékonyabb eszköz. Egészen más a helyzet, ha a migráció szervezetlenül folyik” – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, hozzátéve, hogy „a párizsi merénylet elkövetői nem menekültek voltak”.
„A terroristáknak éppen az a céljuk, hogy engedjünk a félelemnek és a pszichózisnak” – jegyezte meg a görög nemzetiségű menekültügyi biztos.
Avramopulosz azt is nyomatékosította, hogy a Bizottság nem kíván vitát nyitni a schengeni térség jövőjéről, ugyanakkor nyitott bizonyos változtatásokra. „Nem Schengen a probléma. Ha a tagállamok maximálisan kihasználják a schengeni információs rendszer (SIS) lehetőségeit, akkor teljesen kezelhető a helyzet. Ha megkérdőjelezzük Schengent, az az egész európai integrációra visszahat” – fogalmazott a belügyi biztos.
Avramopulosz a BruxInfo kérdésére válaszolva megismételte, hogy az SIS számos olyan eszközt biztosít a tagállamoknak, amelyek megkönnyítik számukra a határok őrzését. Bíráló éllel jegezte meg, hogy egyes tagállamok (neveket nem említett) továbbra sem osztják meg kielégítően uniós partnereikkel az SIS-en keresztül a birtokukban lévő információkat. Ennek gyakran szerinte nem a vonakodás az oka, hanem az, hogy nem tulajdonítanak jelentőséget az információcserének.
A biztos példaként említette a párizsi terrortámadások egyik elkövetőjét, aki annak ellenére tudott akadálytalanul átjutni Európa több országán is egészen a francia fővárosig, hogy a neve szerepelt a schengeni információs rendszerben.
Franciaország kérésére az uniós hatóságok is vizsgálják az EU-állampolgárok külső határokon való szisztematikus ellenőrzésének lehetőségét. Alapesetben a külső határokon csak harmadik országok állampolgárait kell ellenőrizni, európai útlevelek tulajdonosainak csak egy személyi azonosságot igazoló okmányt kell bemutatniuk, ha harmadik országból visszatérnek.
A tagállamok ugyanakkor indokolt esetben már jelenleg is bevezethetik az EU-állampolgárok szisztematikus ellenőrzését, eddig azonban ezt országonként eltérő szempontok alapján végezték. A Bizottság ezért a szemlélet egységesítése érdekében közös kockázati indikátorokat tartalmazó listát készített és bocsátott a tagállamok rendelkezésére, amelyek azonban nem nyilvánosak. Ezek alapján a tagállamok egységes szemlélet alapján ellenőrizhetik a külső határokon átkelő uniós állampolgárokat, de a Bizottság szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy hosszabbá válik a procedúra.
Intézkedések a lőfegyverek szigorúbb ellenőrzésére
Avramopulosz és belső piacért felelős kollégája, Elzbieta Bienkowska szerdán a lőfegyverek ellenőrzésének szigorítását célzó intézkedéscsomagot mutatott be, amit röviddel korábban fogadott el a biztosi testület.
Az első jogalkotási javaslat a lőfegyverek beszerzését és birtoklását szabályozó lőfegyverekről szóló irányelv felülvizsgálata. Ez megszabja, hogy magánszemélyek milyen feltételek mellett juthatnak lőfegyverek birtokába, és szabályozza a lőfegyvereknek egy másik EU-tagállamba való átszállításának feltételeit is.
A Bizottság most egyrészt betiltana egyes félautomata lőfegyvereket, amelyekre akkor sem tehetnének szert magánszemélyek, ha azokat korábban hatástalanították.
A javaslat a lőfegyverek online értékesítésének a szabályait is megszigorítja annak érdekében, hogy magánszemélyek ne vásárolhassanak interneten ilyen fegyvereket, fegyver-alkatrészeket vagy töltényeket.
A fegyverek könnyebb nyomon követhetősége érdekében EU-szinten közös szabályokat javasol a Bizottság a lőfegyverek megjelölésére. Jelenleg szinte követhetetlen a Kalasnyikovok és más lőfegyverek útja. Bienkowska biztos emlékeztetett rá, hogy a párizsi terrortámadásoknál használt egyik fegyvert is teljesen legálisan vásárolták korábban az interneten. Feltételezések szerint elsősorban a volt Jugoszláviából és Kelet-Európából áramlanak Nyugatra nagy mennyiségben a lőfegyverek, köztük olyanok is, amelyeket elvileg egyszer már szétszereltek és kivontak a forgalomból.
A tagállamok közötti információcserét is javítaná a javaslat. Ha valaki egy országban el lenne tiltva a fegyvervásárlástól, az az információcserének köszönhetően egy másik tagállamban sem vásárolhatna fegyvert. Szó van továbbá a tagállami fegyvernyilvántartások egymással való összekapcsolásáról is.
A javaslat egy másik pontja az úgynevezett riasztófegyverekre is közös kritériumokat vezetne be annak érdekében, hogy ne lehessen átalakítani ezeket teljesen működőképes lőfegyverekké.
A hatástalanított és forgalomból kivont lőfegyverek forgalmazásának szabályait is szigorítja a javaslat, amely a gyűjtőket is korlátozná abban, hogy lőfegyvereket adjanak el bűnözőknek.
Az irányelv módosításáról a Tanácsnak és az EP-nek közösen kell majd döntenie.
Egy másik szerdán bemutatott kezdeményezés (végrehajtási rendelkezés formájában) közös minimumsztenderdeket határoz meg a lőfegyverek hatástalanítására. A tagállamok között jelenleg nagyok a különbségek a tekintetben, hogy mit értenek a lőfegyverek hatástalanítása alatt. A legveszélyesebb lőfegyverek birtoklása a jövőben akkor is meg lesz tiltva, ha előzőleg hatástalanították és a forgalomból kivonták őket. A tagállamok szakértői már meg is állapodtak erről a rendeletről.
A testület végezetül a fegyverek és robbanóanyagok illegális kereskedelme elleni cselekvési tervet is ki kíván dolgozni. Ez többek között a fegyverek feketepiacon történő illegális adásvételére; az illegális fegyverek és robbanóanyagok (főleg a Balkánról származók) belső piacon való ellenőrzésére; és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre terjed majd ki.