Újabb módszerrel mentenék az eurót
Megállapodtak kedden a bankunióban résztvevő 19 euróövezeti tagállam pénzügyminiszterei egy olyan áthidaló pénzügyi eszköz létrehozásáról, ami az átmeneti időszakban szükség esetén elegendő forrást lesz hivatott biztosítani a január 1-től működő egységes bankszanálási alap (SRF) számára a banki beavatkozások lebonyolítására.
Az egyezség értelmében 2016-tól valamennyi bankunióban résztvevő tagállam egységesen kölcsönnyújtási szerződést ír alá az egységes bankszanálási testülettel, egyenként nemzeti hitelkeretet biztosítva a grémiumnak az egységes bankszanálási alap tagállami részének megtámogatására, amennyiben annak az alap teljes feltöltéséig különböző bankszanálási beavatkozások miatt elfogynának a pénzügyi forrásai.
A megállapodás célja a bankszanálási alap hitelességének és megfelelő tűzerejének a biztosítása a 2016 január 1-i indulástól.
A 19 euróövezeti állam által biztosítandó hitelkeret együttesen 55 milliárd eurót tesz majd ki, vagyis éppen akkora összeget, amellyel a bankszanálási alap 2024-ben, a 8 éves átmeneti időszak végén rendelkezni fog. A teljes keretet és a tagállamok közötti hozzájárulási-kulcsokat 2017 végéig, vagy még korábban felülvizsgálják, amennyiben egy nem euróövezeti ország úgy döntene, hogy belép a bankunióba.
A még 2014 májusában Magyarország által is aláírt és mostanra hatályba lépett kormányközi megállapodás értelmében az egységes bankszanálási alapot nyolc év alatt (2024-ig) hozzák létre, a bankunióban résztvevő országok valamennyi hitelintézetének fedezett betétállományának legalább 1 százalékának megfelelő összeghatárig. Az összeg nagyságát a nyolc év végére 55 milliárd euróra becsülik.
Az alapot kizárólag a bankok befizetéseiből töltik fel, mégpedig úgy, hogy a tagállamokban beszedett bankszanálási pénz egy részét az európai alapba utalják, ami eredetileg az egyes aláíró országokhoz tartozó (nemzeti) részekből áll majd. Ezek a nemzeti alkotórészek egy nyolc évig tartó átmeneti időszak végén olvadnak össze egységes bankszanálási alappá. A tagállami hozzájárulások közös célra felhasználható része az első évben a teljes keret 40, a második évben pedig további 20 százaléka (a második év végére tehát 60 százaléka) lesz. A fennmaradó 40 százalékos részt hat év alatt évről-évre egyenlő arányban „közösségiesítik”, vagyis használhatják fel közös célokra.
Az egységes bankszanálási alap azonban csak az utolsó mentsvár lesz, és abban az esetben kerül bevetésre, ha minden más meglévő eszköz és lehetőség már kimerült. Az alapszabály mostantól ugyanis a belső feltőkésítés lesz, ami azt jelenti, hogy a bankoknak adófizetői pénzek helyett első körben a részvényeseiket és a hitelezőiket kell majd tetemre hívni, ha menteni kell a „családi ezüstöt”.
A bankok eszközállományának legalább a 8 százalékáig nekik (és egy előzetes sorrend értelmében a 100 ezer euró fölötti betétek tulajdonosaiknak) kell majd előteremteniük a forrásokat, mielőtt bármilyen más eszközt bevetnének. Ez szakértők szerint az esetek túlnyomó részében elég is lesz, legalábbis az eddigi bankszanálások során nem volt szükség 8 százalék fölötti belső feltőkésítésre.
A tagállamok miniszterei a kormányközi megállapodással együtt 2014 májusában egy nyilatkozatot is elfogadtak, amiben leszögezték, hogy az egységes bankszanálási alap feltöltésének szakaszában úgynevezett áthidaló finanszírozás is rendelkezésre fog állni (ezt fogadták most el a pénzügyminiszterek).
A tagállamok arról is megállapodtak, hogy az átmeneti időszakban tárgyalásokat kezdenek egy közös pénzügyi védőhálóról annak érdekében, hogy az egységes bankszanálási alap kölcsönöket vehessen fel, amelyeket a bankszektor hozzájárulásaiból kell majd visszafizetni.