Izrael miatt bontjuk meg az EU egységét
- A külügyminiszter nem tart jogi következményektől amiatt, hogy Magyarország a jelek szerint az EU tagjai közül kimondva egyedüliként nem kívánja külön címkékkel megjelölni a ciszjordániai zsidó telepekről származó árukat.
- Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a BruxInfo kérdésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen következményei lennének a végrehajtás elmulasztásának.
- Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.
Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekről származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfőn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.
Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.
„Ésszerűtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekről származó) árukat” – jelentette ki később újságírók előtt a magyar külgazdasági miniszter.
Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelől az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat előállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerűen rossz eszköz” – tette hozzá.
Szijjártó Péter lapunk kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévő EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federika Mogherini ugyanakkor kitérő választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekről származó áruk megjelölését.
„Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az ő dolguk” – mondta, mielőtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.
A főképviselő bevezetőjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.
Mogherini később lapunknak megerősítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.
A főképviselő arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelőtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmű az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam közöd levélben) arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi főigazgatóság el is végezte a feladatot, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.
EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözően értelmezte a megállapodásnak ezt a részét és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó országok újra napirendre nem tűzték a kérdést.
A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel ugyancsak szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által előállított áruk külön megjelölését.
Mogherino egyensúlyozását pedig megfigyelők szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.