EU-csúcs: a brit reformjavaslatok némelyike elfogadhatatlannak tűnik
- Tusk: a brit javaslatok bizonyos részei elfogadhatatlannak tűnnek.
- Mégis "valós esély" van arra, hogy februárban sikerül megállapodásra jutni, ha David Cameron brit miniszterelnök kész kompromisszumot kötni.
- Az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján az Egyesült Királyság esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni.
- 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról.
A brit reformjavaslatok némelyike "elfogadhatatlannak" tűnik, de "valós esély" van arra, hogy februárban sikerül megállapodásra jutni, ha David Cameron brit miniszterelnök kész kompromisszumot kötni - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.
"A tagállamokkal folytatott egyeztetéseimen jó szándék mutatkozott az érintett felek mindegyikének részéről, de ez nem változtat a tényen, hogy a brit javaslatok bizonyos részei elfogadhatatlannak tűnnek" - hangsúlyozta Tusk az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt.
"Mindazonáltal, ha Cameron miniszterelnök meggyőzi ma este a (tagállami) vezetőket arról, hogy együtt tudunk dolgozni annak érdekében, hogy megoldást találjunk mind a négy reformkövetelésre, akkor valós esélyünk lesz megállapodásra jutni" az Európai Tanács következő, februári csúcstalálkozóján - tette hozzá a volt lengyel kormányfő.
Az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján az Egyesült Királyság esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni. A cél, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel és a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, míg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz. Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Utóbbi számít a legproblémásabb javaslatnak, annak értelmében ugyanis a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.