Merkel: Az illegális migrációt legálissá kell tenni
- Angela Merkel szerint az "illegális migrációt legálissá" kell tenni az embercsempészet felszámolásával, a görög-török uniós külső határ biztosításával és "legális kontingensek" átvételével.
- Törökország vállalta, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz a területéről az Európai Unióba irányuló menekülthullám csillapításáért, ehhez pedig megkapja az Európai Unió 3 milliárd eurós pénzügyi támogatását
- Erről Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben a német-török kormánykonzultáció után beszélt.
Angela Merkel a két kormány első közös tanácskozása után Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az illegális migrációt csak Törökországgal együttműködve lehet visszaszorítani az Égei-tengeren. Az "illegális migrációt legálissá" kell tenni az embercsempészet felszámolásával, a görög-török uniós külső határ biztosításával és "legális kontingensek" átvételével - mondta a német kancellár.
Javítani kell továbbá a Törökországban élő szíriai menekültek helyzetét - tette hozzá, kiemelve, hogy számuk már elérte a 2,5 milliót, és köztük csaknem egymillió gyerek van. Az uniós támogatást és a német-török migrációs dialógus nevű akcióterv programjait ennek a Törökországban "vendégként" számon tartott csoportnak a szolgálatába kell állítani, egészségügyi ellátást, munkalehetőséget, a gyerekeknek iskolát kell biztosítani - mondta Angela Merkel. Üdvözölte, hogy az ankarai vezetés megnyitja a munkaerőpiacot a szíriai állampolgárok előtt.
Elmondta, hogy a közös programokat a következő uniós csúcsig, február 18-ig ki kell dolgozni, és aznap az uniós tagországok vezetőinek értekezlete előtt ismét egyeztetést tartanak a török kormányfővel a brüsszeli osztrák nagykövetségen.
Ahmet Davutoglu kiemelte, hogy országa negyedik éve egyedül, a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül küzd a szíriai polgárháború miatt megindult menekülthullámmal.
A török kormányfő - aki a német kancellárral folytatott megbeszélés előtt egy interjúban jelezte, hogy a 3 milliárd euró csak a kezdet lehet, Ankara sokkal több pénzügyi támogatásra tart igényt - hangsúlyozta, hogy a menekültválság nem csak Törökországra vagy Németországra tartozó válság, és egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani, ezért össze kell fogni.
Törökország az utóbbi hetekben-hónapokban tett lépésekkel egy sor eredményt elért már, például a nem Szíriából érkező szír állampolgárokra kivetett vízumkötelezettség bevezetése révén heti 41 ezerről 1100-ra csökkent az érkezők száma.
Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta, nem érzi úgy, hogy egyedül maradt a menekültválságban követett politikájával, amelynek "alapjain" február 18. után sem változtat majd, amikor Brüsszelben mérleget vonnak az EU és Törökország közös akcióterve végrehajtásának alakulásáról.
Nem segít hozzá a válság megoldásához, ha "minden ország csak saját magáért" küzd és egyoldalú lépéseket tesz. Inkább "összeurópai" megoldást kell kidolgoznia, a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni és valamennyi uniós tagország érdekében meg kell óvni a belső határőrizet nélküli schengeni övezet egységét - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy mindezt "nagyon mély meggyőződéssel" vallja.
Hozzátette, hogy ragaszkodik az EU-ban elhatározott intézkedések végrehajtásához, így egyebek között az uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) kiépítéséhez, és "nagyon erősen odafigyel" majd, hogy haladás történjék ezekben a késésben lévő ügyekben.
Ahmet Davutoglu hangsúlyozta: "Angela Merkel és Németország nincs egyedül", Törökország a német és az uniós partnerekkel "kéz a kézben" törekszik a válság rendezésére.
Az egyéves előkészítés után megtartott konzultáción a német és a török kormány hat-hat minisztere vett részt, köztük a belügyi, a külügyi, a gazdasági és a védelmi tárca vezetője. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatban a berlini és az ankarai vezetés egyebek között hangsúlyozta, hogy az "illegális migráció fenyegeti a regionális stabilitást", és erre a kihívásra a lehető leggyorsabban és a terhek megosztásával kell válaszolni.
A dokumentum szerint a felek egyetértettek abban, hogy "lényegesen" ki kell terjeszteni Törökország és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) együttműködését, és tovább kell mélyíteni a német és török belügyi, biztonsági együttműködést.
A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a vízumliberalizációról folytatott tárgyalások során arra kell törekedni, hogy 2016 októberétől megszűnjék a török állampolgárok vízumkötelezettsége a schengeni övezetben.