Új tervvel akarja visszaszerezni a Krímet Ukrajna

• Petro Porosenko új tervet és új állami szervet hozna létre a félsziget visszafoglalásának érdekében.
• Porosenko elképzelései szerint Ukrajna és a Krími Autonóm Köztársaság létrehoznak egy testületet, melynek feladata a félsziget visszaszerzése és integrálása.
• Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi is lesz a feladata majd ezeknek a szolgálatoknak.
• Porosenko a „Genf plusznak” elnevezett tervét megfelelőnek tartja az elcsatolt terület visszafoglalására.

Ukrajna elnöke, Petro Porosenko múlt héten tartott sajtótájékoztatóján ígéretet tett arra, hogy 2016 folyamán új stratégiát dolgoz ki a Krím-félsziget visszaszerzésére. Az elnök indítványozta az új testület létrehozását, és a tárgyalások új formában való folytatását. Oroszország a Krímmel kapcsolatban semmilyen megbeszélést nem óhajt folytatni. A Korrespondent.net sorra vette az ukrán vezető elképzeléseit a megszállt terület visszaszerzésével kapcsolatban.

A „visszaszerző” testület

Az elnök elképzelései szerint Ukrajna és a Krími Autonóm Köztársaság létrehoznak egy testületet, melynek feladata a félsziget visszaszerzése és integrálása. Az idevonatkozó rendeletet január 20-án írta alá Petro Porosenko. A rendelet utasítást ad egy megújított érdekvédelmi rendszer kiépítésére, mely magában foglalja, többek között, azon állampolgárokkal foglalkozó szolgálat létrehozását, akik áttelepültek a megszállt területről, egy nemzetközi kapcsolatokkal foglakozó szolgálat és egy a Krími Autonóm Köztársaság integrációval és visszaszerzésével foglalkozó szolgálat létrehozását. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi is lesz a feladata majd ezeknek a szolgálatoknak.

Porosenko képviseletet hoz létre azon állampolgárok számára, akik az elcsatolt területen élnek vagy az anyaországba költöztek átmenetileg, annak érdekében, hogy megvédje alkotmányos és szabadság jogaikat. A testületnek ki kell dolgozni egy stratégiai tervet arra vonatkozóan, hogy az ideiglenesen megszállt terület újra Ukrajna része legyen. Az elnök utasításának megfelelően a létrehozott testület székhelye Herszonban lesz.

Új tárgyalások

Porosenko a „Genf plusznak” elnevezett tervét megfelelőnek tartja az elcsatolt terület visszafoglalására. „A Krím-félsziget visszaszerzésért folytatott harc továbbra is a fontos napirendi pontok között szerepel. Nemzetközileg elfogadott eljárást ajánlunk a kérdés rendezésében.” – nyilatkozta az államfő sajtótájékoztatóján.

„Véleményem szerint, a kezdeti lépések megtételéhez megfelelő a „Genf plusz” terv, amelyhez az Európai Uniós partnerek, az USA és lehetőség szerint a Budapesti Memorandumot aláíró országok is csatlakoznak.” – mondta az elnök.

Ukrajna pénzügyminisztere, Natalia Jareszko a Davosban tartott Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy Kijev szeretne létrehozni egy olyan diplomáciai egyezményt, mint a Genfi egyezmény, melyet Oroszország, Ukrajna, az Európai Unió és az USA is aláírt. „Bízunk benne, hogy létre tudunk hozni valami jobbat, mint a Genfi egyezmény, melynek segítségével megkezdhetjük a tárgyalásokat a Krím Ukrajnához való visszacsatolásáról” – mondta el Jareszko.

Több országra van szükség

A Genfben tartott tárgyalásokon Ukrajna, Oroszország, az EU és az Egyesült Államok vettek részt. A „Genf plusz” egyezmény megvalósításánál a tárgyaló felekhez csatlakozhatna az Egyesült Királyság is, mint Budapesti Memorandumot aláíró ország. Szót kell ejtenünk a „plusz” utótagról Porosenko tervének nevében, mely a politológus Alexandra Palija szerint azt jelenti, hogy olyan országok is kaphatnak tárgyalópartner státuszt, akik nem írták alá a memorandumot. „Így olyan országok is lehetnének tagok, mint Franciaország és Kína” – mondja a szakértő. Azonban Andrea Buzarova politológus szerint, Kijev nem számíthat Kína támogatására, és inkább egy európai semleges országot kellene választania, mint például Lengyelország.
Oroszország válasza

Oroszország elnökének sajtótitkára, Dmitrij Peszkov, reagálva Kijev tervére a krími probléma ügyében elmondta, a félszigettel kapcsolatban nincs semmilyen kérdés. „A krími kérdés, mint olyan nem létezik, illetve, lehetetlen megvitatni krími kérdésként.” – nyilatkozta Peszkov, hogy válaszoljon azon újságírói kérdésére, melyet a „Genf plusz” terv létrejöttéről és a Krím visszafoglalásáról tettek fel neki.

Dzsemilev letartóztatása

A félsziget bírósága távollétében letartóztatta a Medzslisz volt vezetőjét, a krími tatár Musztafa Dzsemilevet, aki Ukrajna elnöke által volt meghatalmazott krími tatár népképviselő.
„A nyomozó és az ügyész, eljárásukat indokolván elmondták, hogy az érintett Musztafa Dzsemilev három pontban sértette meg a Büntetőtörvénykönyvet, elrejtőzött a nyomozás és a bíróság elől, nyomást gyakorolt a tanúkra, bizonyítékokat semmisített meg, rendelkezik más állampolgársággal is, nincs bejelentett lakcíme a Krím területén.” – mondta el Dzsemil Temisev ügyvéd. Jelenleg Musztafa Dzsemilev Oroszország körözési listáján szerepel.

Ukrajna Külügyminisztériuma Musztafa Dzsemilev krími tatár letartóztatását, a Krímen folyó represszióként értékeli.