A klímaalku megrendítette a hitet a kőolaj jövőjében
Az EU klíma- és energiapolitikai biztosa szerint a tavaly decemberi globális klímamegállapodás világos jelzést küld a befektetőknek, az üzleti életnek és a politikai döntéshozóknak arról, hogy a tiszta energiába való átmenet valós és a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiák felé kell átcsoportosítani a forrásokat. Miguel Arias Canete hozzátette, hogy az EU-nak a klímafolyamatban résztvevő más szereplőkhöz hasonlóan a következő években a 21-ik század második felére vonatkozó klímastratégiát kell kidolgoznia.
Az Európai Bizottság spanyol tagja – aki a Bruegel kutatóintézet energia- és klímapolitikai vitájához szólt hozzá – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számára jelenleg a 2020-as klíma- és energiacélok elérése élvez prioritást, mert több területen – így a megújulóknál és az energiahatékonyság terén – még nincs garantálva a vállalt célok elérése.
A biztos egyelőre vonakodott állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vártnál ambiciózusabb párizsi klímamegállapodás fényében (a résztvevők megegyeztek, hogy 2 Celsius fok helyett 1,5 Celsius fokon próbálják majd korlátozni a hőmérsékletemelkedést az ipari forradalomhoz képest) az Európai Uniónak is felül kellene vizsgálnia 2030-as és 2050-es széndioxid-kibocsátási céljait. Hendrik Bourgeois, a General Electric európai alelnöke úgy vélte, hogy az ambiciózusabb célok megfogalmazására a párizsi célokkal összhangban minél előbb sort kellene keríteni, és az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) reformját is ehhez kellene hozzáigazítani.
Canete azonban utalt arra, hogy még a 2030-as klímacélok tagállami célokra való lebontásában is kínkeserves alkudozásokra számít az év későbbi részében, amikor a Bizottság javaslatot tesz majd az ETS-en kívüli szektorokban (közlekedés, mezőgazdaság, stb.) a kibocsátás-csökkentési terhek tagállamok közötti megosztására.
Elmondta, hogy a következő hetekben és hónapokban körbejárja a tagállamokat, hogy a kérdésben egyeztessen velük. „A magasabb jövedelemszinttel rendelkező országoknak továbbra is nagyobb részt kell vállalniuk a közös erőfeszítésből. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a 2030-as célok teljesítéséhez valamennyi tagállamnak komoly erőfeszítéseket kell majd tennie a kibocsátás csökkentése érdekében” – szögezte le.
Giacomo Luciani professzor a párizsi klímaalku egyik azonnali következményének nevezte az olajárak összeomlását. A Graduate Institute for International and Development Studies (GIIDS) tanára szerint a COP21 megállapodás hatására az Öböl-menti olajkitermelő országok is eljutottak arra a következtetésre, hogy a kőolaj napjai meg vannak számlálva. Ezért készletek felhalmozása helyett inkább rohamtempóban értékesíteni akarják a kőolajat, mert nem látják értelmét drága kőolaj előállításának. A professzor valószínűnek mondta, hogy ha nem is a jelenlegi, 30 dollár/hordós szint alatt, de huzamosabb ideig alacsony olajárakkal kell majd számolni.
Ennek azonban az lehet az egyik következménye, hogy a fogyasztók az olcsó olaj- és gázárak miatt nem lesznek érdekeltek energiakímélő megoldásokban, mint a lakások szigetelése, vagy környezetkímélőbb üzemanyagok használata, illetve ilyen autók vásárlása. Luciani szerint, mivel a szabályozással itt nem lehet eredményt elérni, a Bizottságnak nem marad más választása, mint az, hogy az árakkal befolyásolja a fogyasztók magatartását. „Remélem, hogy Brüsszel késznek mutatkozik a karbon adó felé való elmozdulásra, ami számos szempontból előnyösebb, mint az ETS” – jelentette ki a professzor.
A Bruegel Intézet vezető energia szakértője rámutatott, hogy elsősorban a külső változások hatására viszonylag kedvező képet mutatnak jelenleg Európa számára az energiakilátások. A CO2-kibocsátás csökkent, de az olaj- és a gázárak is csökkennek, miközben az úgynevezett energia intenzív ipari létesítmények versenyképessége is javult. Komoly kockázatnak nevezte ugyanakkor az energiaszektorba való beruházások piaci ösztönzőinek a hiányát, továbbá a tagállami energiapolitikák és prioritások közötti különbséget, ami a határokon átnyúló együttműködésnek sem kedvez. Fontosnak nevezte, hogy Európa arra használja ki a Párizs teremtette lehetőséget, hogy egy piaci alapú, és technológiai szempontból semleges megközelítés felé mozduljon el.
Miguel Arias Canete ezzel összefüggésben hívta fel a figyelmet a Bizottság szerdán közzéteendő energiaellátás-biztonsági csomagjára, amelynek fontos része lesz a tagállamok közötti regionális együttműködés és szolidaritás erősítése.