Beintettek a brüsszeli akaratnak
- Több mint tíz évvel az alkotmányos szerződés elutasítása után a holland választópolgárok újabb pofont adtak Európának, amikor a szerdán rendezett nem kötelező erejű népszavazáson fityiszt mutattak az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodásnak.
- Most a hágai kormánytól várnak javaslatot a megoldásra Brüsszelben az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást elutasító hollandiai referendum után.
- Hollandia egy jegyzőkönyv kíséretében elengedheti az alkut, ám az újabb sikertelen népszavazás súlyos kudarc az Európai Unió számára, és cseppet sem bíztató jel a júniusi brit referendum előtt.
Több mint tíz évvel az alkotmányos szerződés elutasítása után a holland választópolgárok újabb pofont adtak Európának, amikor a szerdán rendezett nem kötelező erejű népszavazáson fityiszt mutattak az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodásnak.
A részvétel éppen csak meghaladta a szavazás érvényességéhez szükséges 30 százalékos szintet, miközben a szavazati jogukkal élők 61 százaléka nem támogatta az idegenesen már életbe is léptetett megállapodást.
Az Európai Bizottság „tudomásul vette” a kedvezőtlen népszavazási eredményt, és a testület szóvivője a demokrácia természetes velejárójának minősítette az újabb népszavazási kudarcot. Politikusok és EU-szakértők ugyanakkor többségükben úgy látják, hogy az Európai Unió egy újabb komoly figyelmeztetést kapott a dolgok menetével elégedetlen állampolgáraitól.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt – aki a voksolás előtt egy lapinterjúban súlyos következményeket vetített előre az elutasítás esetén – szóvivője szerint szomorúsággal töltötte el a végeredmény, aki ugyanakkor nem volt hajlandó részletezni, egészen pontosan milyen negatív hatásoktól tartott a főnöke.
A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a hollandiai népszavazás elsősorban nem Ukrajnáról, hanem sokkal inkább a kormánnyal és az Európai Unióval szembeni kritikáról szólt.
„Ez az eredmény meglehetősen negatív jelzés az állampolgáraink számára, és sajnos tápot ad az orosz propagandának, ami minden bizonnyal lefogja ütni ezt a magas labdát” – jelentette ki a BruxInfo kérdésére Olena Zerkal, az európai integrációért felelős ukrán külügyminiszter-helyettes. A politikus hozzátette, hogy országának nincs szüksége póttervre, továbbra is a megállapodáshoz tartja magát, amit már egyébként is ideiglenesen hatályba helyeztek január 1-jén.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint, most a hágai kormányon van a sor, hogy értékelje a helyzetet és javaslatot tegyen 27 uniós partnerének a megoldásra. Az EU 28 tagállama közül 27 már ratifikálta a két EU-ukrán megállapodást, miként a holland törvényhozás is, de Hágában még nem zárult le a procedúra.
„Az Európai Bizottság továbbra is teljesen elkötelezett a megállapodások mellett” – szögezte le Margaritisz Szkinász, szóvivő.
A tanácsadó jellegű referendum eredménye jogilag nem kötelezi a kormányt, de ingatag helyzetére való tekintettel (az eurószkeptikus ellenzék magasan előzi a kormánypártokat a közvélemény-kutatásokban) politikailag nem hagyhatja figyelmen kívül az eredményt.
Egy brüsszeli szakértő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a kormány egy, a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolandó jegyzőkönyvet próbál majd kitárgyalni, de nem hisz abban, hogy kísérletet tenne az egyezmény újratárgyalására. A jegyzőkönyvben várakozások szerint azt rögzítenék, hogy a társulás nem jelent automatikus tagjelöltséget.
„Az Ukrajnára gyakorolt hatás minimális lesz. De, annál nagyobb kárt okozhat az elutasítás Hollandiának és az EU-nak, megkönnyíti az oroszok zavarórepülését, és akár az EU-tagságról tartandó brit népszavazásra is hatással lehet – jósolta Rosa Balfour, a German Marshall Fund (GMF) vezető szakértője.
A Bizottság szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy bármilyen összefüggés is lenne a két népszavazás között.
Rosa Balfour szerint viszont a hollandiai referendum a legújabb példája annak, hogy a hagyományos pártok mennyire tehetetlenül állnak a terjedő populizmus előtt.