Erdélynek jut az útépítésre költött pénz zöme
Az elmúlt két és fél évtizedben a romániai magyar közbeszéd egyik legállandóbb témája Erdély, azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztésének elhanyagolása, illetve tudatos infrastrukturális züllesztése a bukaresti hatalom részéről. Aki autózott már a Kárpátoktól délre, kevésbé forgalmas közutakon, jó adag szkepszissel viszonyul a közkedvelt toposz igazságtartalmához, de lássuk, mit mondanak a számok?
Az Autópálya Ügynökség (CNADNR) adatai szerint 2015-ben az állami költségvetésből 4,645 milliárd lejt költöttünk autópálya- és körgyűrű építésre, illetve a már meglévő közutak modernizálására. A pénznek szinte fele, 42,6 százaléka, 1,98 milliárd lej, a hagyományos értelemben vett, Királyhágón túli Erdélybe került. A Bánságnak 841 millió jutott (18,1 százalék), s hasonló nagyságú összeget, 879 millió lejt kapott a Partium és Máramaros, ami az infrastrukturális beruházásokra fordított keret 18,8 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy a tágan értelmezett Erdély részesült a teljes keretösszeg 79,5 százalékából. Havasalföld és Olténia 576 milliót (12,4 százalék) költhetett a közúti hálózat fejlesztésére, míg Moldva mindössze 369 millió lejt (8,1 százalék) kapott. Ennek fényében a moldvaiak teljes joggal érezhetnék, hogy Bukarest elhanyagolja őket, akár azt is mondhatnák, hogy a kormány Erdély-centrikus. Bár tavaly kirívóan nagyok voltak az eltérések a történelmi régióknak leosztott, infrastrukturális fejlesztésre szánt pénzek között.
„Az infrastruktúra gazdasági fejlődést hoz, befektetéseket vonz. Minél fejlettebb az infrastruktúrád, annál versenyképesebb vagy. A fejletlen infrastruktúra ugyanakkor növeli a szállítási költségeket, s még nagyobb gazdasági lemaradást eredményez” – nyilatkozta Dragoș Cabat, a Financial View gazdasági elemző- és tanácsadó cég vezetője. Ezt a legjobban Moldva esete példázza, melyet elkerülnek a beruházók, annak ellenére, hogy az alacsony bérek miatt a térség akár vonzóbb is lehetne a számukra Erdélynél.
Elemzők szerint az elkövetkező időszakban a hangsúly Havasalföld és Erdély közúti összeköttetésének fejlesztésére esik majd, ugyanis nagyrészt ettől függ a krajovai és a pitești-i autógyár exportkapacitásának a növelése.