Szerbiában meglepően jó a gazdasági légkör
A tanulmányban a délkelet-európai országok és Ausztria gazdasági légkörét hasonlították össze. A kutatás eredménye Szerbia szempontjából különösen meglepő volt, hiszen a lehetséges 100 indexpontból 62-t szerzett.
Szerbiában a kis- és középvállalkozásokban, valamint a nagy cégekben is pozitív vállalkozói kedv uralkodik. A magas pontszámot azért szerezte meg az ország, mert a megkérdezett szerbiai vállalkozók 36 százaléka szerint saját ágazatukban jó a gazdasági légkör, míg 62 százalékuk további javulásra számít az elkövetkező 12 évben, valamint 39 százalékuk készen áll az újabb beruházásokra, 36 százalék pedig arra, hogy megnövelje a kivitelt.
„Az aktuális kormány szemmel láthatóan továbbra is törődik a kedvező légkör fenntartásával, és jó marketinggel dolgozik azon, hogy népszerűsítse saját gazdaságát", véli Ludwig Mertes, a Prisma képviselője.
A 2014-es adatokhoz viszonyítva Szerbia több kategóriában is magasabb százalékokat ért el, írja a Tanjug.
Mertes rámutatott arra, hogy a délkelet-európai régió történelmi és gazdasági szempontból is érdekes. A Prisma felmérésében a gazdasági légkört tekintve Szerbia után Bosznia-Hercegovina következik 57 indexponttal.
„Ez az eredmény azért meglepő, mert tudjuk, hogy milyen ingatag a politikai és a gazdasági helyzet az országban. Valószínű, hogy a sok arab befektetés pozitívan hat a gazdasági légkörre", mondta Mertes.
Horvátország 53 indexpontot szerzett a felmérésben, ezzel pedig az utolsó helyen áll az uniós országok között a régióban. Mertes a negatív légkört azzal magyarázta, hogy Horvátországban a lakosok még nem érzékelik a GDP növekedését, és az évek óta tartó recesszió megszűnését.
Szlovénia gazdasági indexe 49-ről 54 pontra emelkedett.
„Szlovéniában úgy tűnik, néhány nehéz év után ismét jobbra fordult a helyzet", hangoztatta Mertes.
Ausztria, amely először szerepelt a Prisma felmérésében, 55 pontot szerzett, amellyel Szerbia mögött, de Horvátország és Szlovénia előtt áll.
„Ez az eredmény arra figyelmezteti Ausztriát, hogy elveszítheti a versenyképességét", tette hozzá Mertes, aki szerint a vállalatok érzik, hogy a reformok végrehajtásában fennakadások vannak, ez pedig kihat a gazdaságra is.