Akadoznak a Törökország-EU vízumtárgyalások
- Hiába tűnt úgy, hogy az EU és Törökország közel jár a vzummegállapodáshoz, most úgy látszik, hogy mégsem.
- Az EU kifejezett kérésére sem hajlandó Törökország változtatni a sokat támadott terrorellenes törvényét.
- Ahmet Davutoğlu, a török miniszterelnök beadta a lemondását, ez pedig Recep Tayyip Erdoğan pozícióját erősítheti, ami rossz hír lehet az EU-s tárgyalópartnereknek.
Az Európai Unió és a Törökország közti vízummegállapodásról való tárgyalások az eddigi mélypontjukra értek, amikor Recep Tayyip Erdoğan török elnök elhatárolta magát az EU azon kérésétől, hogy változtasson a terrorellenes törvényen. Nevezetesen az Európai Bizottság azt a feltételt támasztotta a megállapodás alapjául, hogy Törökország írja át a szóban forgó törvényét, mivel azt az újságírók és a kormányt kritizálók meghurcoltatására használják fel – számolt be a The Guardian.
Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke arra figyelmeztette Törökországot, hogy a belföldi terrorellenes törvény megváltoztatása elengedhetetlen a megállapodás létrejöttéhez. Jogvédők a törvény kapcsán azt emelték ki, hogy az a szólsszabadságot korlátozza, ráadásul az alapján leginkább a kormánnyal szemben kritikus hangnemet megütőket helyeznek bírósági eljárás alá. Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ezt a terrorellenes törvényt az újságírókra való „brutális rajtaütésre használják”, és ez elfogadhatatlan.
Ezen kívül még 72 feltételt kell teljesítenie Törökországnak ahhoz, hogy június végére állampolgárai megkaphassák a vízummentes utazás lehetőségét. Az Európai Bizottság szóvivője ebből a listából különösen öt teljesülését várja el. Az Európai Parlament ennél tovább ment: a szerződés aláírásához kell a jóváhagyása, és azt csak akkor fogja megkapni Törökország, ha az az összes kritériumot teljesíti.
Azonban a török kormány ragaszkodik a jogszabály jelenlegi formájának megtartásához. Fő érve az, hogy a kurdok és az Iszlám Állam jelentette veszély elhárításához szükség van rá. A török EU-ügyekért felelős miniszter kijelentette, hogy képtelenség egyszerre átfogalmazni a törvényt és azt alkalmazni a gyakorlatban, ami utóbbira rendszeresen sor kerül.
Török vezetők pedig azzal vádolták meg az EU-t, hogy azt nem érdekli, milyen terrorfenyegetéssel néz szembe országuk. Erdoğan elnök azt is állította, hogy az európaiak a demokrácia nevében megengedik, hogy terroristák telepedjenek le államaikban. Ő viszont nem fogja megváltoztatni a terrorellenes törvényeit a vízummentességért cserébe.
Az elmúlt napok más kétségeket is hoztak a leendő vízumtérség-bővítés kapcsán. Ahmet Davutoğlu miniszterelnök lemondása után elképzelhető, hogy a márciusban megkötött EU-török menekültügyi megállapodást felfüggesztik, mivel ő volt annak fő védnöke török oldalról. Ráadásul uniós vezetők sajnálkozásukat fejezték ki a lemondás miatt. A volt miniszterelnököt a két fél közti megbízható és konstruktív diplomatának ismerték, így Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy utódja hozzá hasonló proaktív személy lesz.
A szerződés azért is lehet veszélyben, mivel a törökök már többször is azzal fenyegetőztek, hogy felbontják, amennyiben júniusra nem kapnak vízummentességet. Ez a szerződés szól arról, hogy Törökország visszavesz minden menekültet vagy migránst, aki Európába tőlük érkezik, cserébe pedig az EU maximum 72 ezer szíriai menekültet vesz át közvetlen török földről.
További aggályt vet fel egyesek szerint az is, hogy Erdoğan alkotmányos változtatásokat sürget, amik után Törökország államformája elnöki rendszerrré alakulna át. Kritikusok szerint ha ez bekövetkezik, akkor túl nagy lenne kezében a hatalomkoncentráció. Hiába állítja az elnök, hogy ez irányba nem a személyes ambíciója, hanem az ország szükséglete vezeti. A BBC úgy tudja, hogy Davutoglu állítólag azért mondott le, mert nem ért egyet az elnök hatalomkoncentrációs terveivel.
Ugyan a 28 EU-tagállam már mind jóváhagyta a török vízummentességet, de vannak, akik feltételt támasztanának. Franciaország és Németország ezért egy vészféket építenének be a megállapodásba, ami értelmében az EU felfüggesztheti a törökök vízummentes utazását, ha azok tömegesen maradnának Európa területén illegálisan vagy hirtelen megnövekedne a menekültkérelmek száma.
Az Al Arabiya hírportál arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-török tárgyalások ki fognak hatni Törökországnak az arab és közel-keleti államokkal való vízummentes utazással kapcsolatos megegyezéseire is. Ilyen ország Katar, Libanon, Jordánia is.
A TUSIAD (török ipari és üzleti szövetség) nemzetközi koordinátora, Dr. Bahadir Kaleagasi kiemelte, hogy a schengeni zónával létesítendő török megállapodás érdekében Törökországnak a vízumpolitikáját össze kell hangolnia az unióéval. Ebbe beletartoznak a harmadik országokra vonatkozó szabályozások is. Ennek értelmében az ilyen országokból való beutazás feltételeire negatív hatással lesz: bürokratikusabb és bonyolultabb eljárások léphetnek majd érvénybe.