Brüsszel nem sújtott le a vétkezőkre
Egyes várakozásokkal ellentétben nem csapott az asztalra szerdán az Európai Bizottság, amikor górcső alá vette a költségvetési szabályok tagállamok által történő alkalmazását. A biztosi testület hosszas vívódás és belső viták után úgy döntött, hogy futni hagyja a stabilitási és növekedési paktumot, illetve a pénzügyminiszteri tanács ajánlásait figyelmen kívül hagyó három déli tagállamot.
A költségvetési hiány csökkentésének előírt pályájától jelentős mértékben eltérő Spanyolország és Portugália pénzügyi szankciók helyett további egy-egy évet kaphat a Bizottság pénzügyminiszteri Tanácsnak tett javaslata szerint államháztartásának rendberakásához, és a deficit GDP-arányosan 3 százalékos szint alá történő leszorításához. A harmadik „gyanúsítottal”, Olaszországgal szemben pedig egyelőre eltekintettek a deficiteljárás újraindításától az adósságkritériumok megszegése miatt.
Az ellentmondásos bizottsági döntés a szankciókat ellenző Jean-Claude Juncker elnök személyes sikerének tekinthető, és megfigyelők szerint tápot adhat azoknak a politikusoknak Németországtól Finnországig, akik kivennék az Európai Bizottság kezéből a szabályok betartásának megállapítását és azt egy független szakértői testületre bíznák. Legutóbb, néhány nappal ezelőtt Jens Weidmann, a Bundesbank nagyhatalmú elnöke tört pálcát egy interjúban egy ilyen megoldás mellett.
Mások szerint azonban többről van szó, arról, hogy egyáltalán alkalmazni lehet-e a gyakorlatban a költségvetési fegyelem betartására irányuló szabályokat. A nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő országokkal (jelen esetben Spanyolországgal és Portugáliával) szemben ugyanis gazdasági szempontból kontraproduktív, míg a jobban teljesítőkkel szemben indokolhatatlan lehet a pénzügyi szankció akkor is, ha megszegik a szabályokat.
„Ez gazdasági és politikai szempontból nem a megfelelő pillanat ennek a lépésnek a megtételére” – indokolta a sajtó kérdésére Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi biztos a döntést. Nyílt titok, hogy ami a politikai érvet illeti, a június végi megismételt spanyol parlamenti választásokra vonatkozott a megjegyzés, amibe az Európai Bizottság legalábbis elnökének érvelése szerint nem kíván egy ilyen döntéssel beleavatkozni. Portugália esetében pedig azt hozzák fel mentő körülményként, hogy nem a jelenlegi baloldali kormány felelős a hiánycél elmulasztásáért.
Portugália a testület javaslata szerint egy éves haladékot kapna 2016-ig a túlzott mértékű hiány megszüntetésére, hasonlóan Spanyolországhoz, amely számára 2017 lenne az új határidő. Pontosan a legújabb, hiszen Madrid néhány év leforgása alatt immár negyedszer, míg Lisszabon másodszor kapna haladékot a szabályoknak való megfelelés alól.
Moscovici azzal próbálta csökkenteni a döntés horderejét, hogy július elején a deficiteljárás végrehajtása nyomon követésének keretében visszatér a két ország helyzetére. Addig is azzal a javaslattal fordul a Tanácshoz, hogy az fogadjon el ajánlást a túlzott mértékű hiány 2016-ban és 2017-ben történő tartós korrigálására a két déli tagállamban.
Hírek szerint Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és Pierre Moscovici is hajlott arra, hogy a két országot szankcionálják. Ha így történt volna, akkor a portugáloknak és a spanyoloknak büntetésként éves GDP-jük akár 0,2 százalékát kellett volna letétbe helyezniük, és befagyasztották volna a strukturális alapok 2017-től esedékes kötelezettségvállalásainak egy részét is.
Mindmáig Magyarország az egyetlen tagállam az EU-ban, amellyel szemben 2012. márciusában ilyen fegyelmező eszközzel élt az akkor még Barroso vezette Bizottság. Emlékezetes, hogy a testület feltételes döntést hozott a kohéziós alapok egy részének felfüggesztéséről (pénzügyi kötelezettségvállalásokról van szó), fél évet adva a magyar kormánynak az elvárt kiigazítások megtételére. Ennek végül megvolt a hatása, mert Budapest korrigált, így a Bizottság végül visszavonta a döntést. Érdekesség, hogy hazánkkal párhuzamosan már 2012 márciusában is Spanyolország „ült a vádlottak padján”, ám akkor is találtak felmentő érvet a számára a büntetés alól. Mint kiderült, nem utoljára.
Egyes vélemények szerint a portugál és a spanyol „szankciók” kérdése politikailag szorosan összefüggött azzal, hogy Olaszország ügyében milyen döntést hoz szerdán az Európai Bizottság. Róma esetében nem a pénzbírság, hanem a deficiteljárás újraindítása volt a tét az adósságkritérium megsértése miatt.
Az olasz kormány az elmúlt hetekben rendkívül intenzív lobbizást folytatott a Bizottsággal a deficiteljárás elkerülése és az elérhető rugalmassági záradékok maximális alkalmazása érdekében. Nem is eredménytelenül, hiszen Brüsszel a lehetőségek határán túl is figyelembe vette az olasz érdekeket, amikor a GDP 0,85 százalékának megfelelő kiadási tételt számolt el a rugalmassági klauzula keretében Rómának, beszámítva azt hiánycsökkentő tételként. Annak dacára, hogy a rugalmasság felső határa egy adott évben elvileg a GDP 0,75 százaléka lehet.
De, még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy Olaszország (illetve Belgium és Finnország) a paktum által előírt ütemben faragjon le a 60 százalékos referenciaértéken felüli államadósságából. A Bizottság az úgynevezett „releváns tényezők” figyelembe vételével mégis arra a következtetésre jutott, hogy a stabilitási és növekedési paktum rendelkezései nem sérültek.
Cserébe a Bizottság azt ígéri, hogy októberben-novemberben az akkori adatok és információk fényében újra áttekinti majd az olasz helyzetet, mitöbb az olasz kormánynak garanciákat kell adnia arra, hogy 2017-ben teljesülni fog a hiánycél.
Nevük mellőzését kérő források szerint a spanyolok és a portugálok megbüntetése esetén nehezen lehetett volna elmagyarázni, hogy az olaszok miért részesülnek kegyben, és a logika persze fordítva is működik.
A Bizottság szerdán úgy döntött, hogy Írországgal, Ciprussal és Szlovéniával szemben a deficiteljárás megszüntetését kezdeményezi. Így már csak négy tagállam ül majd hamarosan a „szégyenpadon”: Franciaország, Görögország, Spanyolország és Portugália.