Erőszakhullám Izraelben és ami mögötte van
- Az elmúlt hetekben drámai módon romlott Izraelben a biztonsági helyzet.
- Kelet-Jeruzsálemben megerősítették a biztonságiak jelenlétét és ellenőrző pontokat hoztak létre.
- A helyzetet Izrael budapesti nagykövete is értékelte.
- Eközben Raed Salah arab izraeli imám szerint az al-Aksza mecset veszélyben van.
- A korábban börtönbüntetésre ítélt vallási vezető és társai dzsihádra szólítottak fel. Ez utóbbi viszont minden muzulmán hívőt érint.
A palesztin szélsőségesek azzal a szlogennel kívánják mozgósítani a palesztinokat és a világ muszlim híveit, hogy az izraeli kormány intézkedéseivel veszélyezteti az iszlám harmadik legszentebb helyét, a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet.
Drámai mértékben romlott a közbiztonság Izraelben az elmúlt hetekben, a terrorista merényletek hulláma töretlen, most már nem telik el egy nap súlyos erőszakos incidensek nélkül a zsidó államban. Kelet-Jeruzsálem arabok lakta területein megerősítették a biztonsági jelenlétet és ellenőrző pontokat hoznak létre a palesztinok által elkövetett támadások ugrásszerű növekedése miatt. Izraelben egyre többen tartanak egy újabb intifáda kitörésétől a palesztinok által izraeliekkel szemben elkövetett késelések mindennapossá válása közepette. Mi áll az erőszakhullám hátterében, és miért pont a mostani időszakban lázadtak fel ismét a palesztinok? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Izrael budapesti nagykövete, Ilan Mor hétfőn tartott eseményértékelésében.
"Veszélyben az al-Aksza mecset", ezt hirdetik a palesztin szélsőséges csoportok, hogy mozgósítsák nemcsak a palesztinokat, hanem a világ összes muszlim hívőjét a palesztinok mostanában kicsit háttérbe szorult ügye mellett. Az izraeli kormány véleményük szerint arra törekszik, hogy megváltoztassa a Templom-hegyre vonatkozó status quot, amely a jordán vezetésű vakf tanácsot jogosítja fel a terület igazgatására és a nem muszlim látogatók részére nem teszi lehetővé az imádkozást. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy kormánya egyáltalán nem szándékozik megváltoztatni a status quot, és hitet tett a vallásszabadság és a Templom-hegy szabad látogatása mellett vallásra való tekintet nélkül. Ezzel szemben a palesztin szélsőségesek meg akarják akadályozni, hogy keresztények és zsidók is meglátogathassák a Templom-hegyet.
Az al-Aksza mecset konfliktusba való beemelésével új, vallási elemmel bonyolítják tovább a rendkívül összetett palesztin-izraeli ellentétet, amely így vallási konfliktussá is válhat. Vallási és civilizációs viszályt szinte lehetetlen feloldani, míg egy politikai ellentétet tárgyalóasztalnál kompromisszummal meg lehet oldani, amennyiben a felek részéről megvan a kellő politikai akarat. A palesztin szélsőséges szervezet, a BDS (Boycott, Divestment and Sanctions Movement) globális kampányba kezdett, hogy növelje az Izraelre nehezedő politikai és gazdasági nyomást. Céljai közé tartozik, hogy véget vessen az izraeli megszállásnak és elérje, hogy az arab izraelieknek valódi egyenjogúságot, míg a palesztin menekülteknek visszatéréshez való jogot biztosítsanak. A BDS álláspontja szerint a zsidó állam apartheid politikát folytat és nincs joga a létezéshez.
Ez a szélsőséges csoportosulás indította el "az al-Aksza mecset veszélyben van" szlogenű Izrael elleni uszítást, amely teljesen újszerű, hiszen korábban egy szervezet se terjesztett ilyet az iszlám harmadik szent helyével kapcsolatban. Raed Salah arab izraeli imám áll a jelenlegi veszélyes propaganda hátterében, amely annyi halálos áldozathoz vezetett mostanra, és akinek a szélsőséges mozgalmát Izrael be kívánja tiltani. Salahot tavaly márciusban tizenegy hónap börtönre ítélték a zsidó államban. Azáltal, hogy Salah és társai azt állítják, hogy az al-Aksza mecset veszélyeztetve van, dzsihádra hívnak fel a szent helyekért, a dzsihád pedig minden muszlim hívőnek szól.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a legrosszabb típusú antiszemita propagandához hasonlítható beszédet tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetében az izraeli nagykövet szerint. Ilan Mor kiemelte, hogy a palesztin radikálisok folyamatosan ismétlik azt a hazugságot, hogy az al-Aksza mecset veszélyben van, addig, amíg az valósággá nem válik. Abbász uszító és korrupt politikájánál még nagyobb kockázatot hordoz magában Salah propagandája, amely gyorsan terjed. A terrorista cselekményeket elkövető személyek általában huszonhárom éves egyetemi hallgatók, sok köztük a nő és ennek az Izrael-ellenes uszításnak az áldozatai. Az erőszak nemcsak Ciszjordániára korlátozódik, hanem terjedőben van Izrael állam területén.
Izrael kormánya továbbra is kiáll a kétállamos megoldás mellett, miközben a palesztin fél elutasítja a cionizmust és Izrael létét is. Ilan Mor nagykövet szerint Mahmúd Abbász elutasítja az erőszak alkalmazását, de uszít Izrael ellen és nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Benjamin Netanjahuval. Abbász arra vár, hogy tálcán kínálják fel neki a palesztin államot. A palesztinok képviseletét annak idején ellátó Jasszer Arafat elutasította Ehud Barak korábbi izraeli miniszterelnök rendkívül nagyvonalú ajánlatát, amely elvezethetett volna a béke irányába, ami történelmi tévedés volt. Azóta se sikerült ledönteni a pszichológiai korlátokat a palesztin és a zsidó fél között, amelyek nem teszik lehetővé a béketárgyalások újrakezdését. Égető fontosságú lenne a bizalomépítés Izrael budapesti nagykövete szerint.
Az izraeli megszállás gátolja a megoldást a palesztin-izraeli konfliktusra, ugyanakkor Ilan Mor rámutatott, hogy ha véget is érne a megszállás, még rosszabb lenne a biztonsági helyzet a zsidó államban. Körülbelül hatvanezer ciszjordániai palesztin dolgozik munkavállalási engedéllyel Izraelben, így a gazdasági függőség nagyon erős.
A szeptember közepe óta tartó erőszakhullám hatására az izraeli utcák kiürültek. Ilan Mor nagykövet szerint a palesztinokon a sor, hogy véget vessenek az erőszaknak, és megfékezzék az Izrael elleni gyűlülködő uszítást. A geopolitikai realitások megváltoztatásához nem lehet erőszakot alkalmazni a nagykövet szerint, aki egyébként saját bevallása szerint nem büszke az izraeli szélsőségesek által palesztinok ellen elkövetett erőszakra. Viszont kiemelte, hogy az izraeliek csak reagáltak a palesztin erőszakos akciókra, tehát önvédelemből cselekednek.
A palesztin álom megvalósulása még várat magára: ahhoz, hogy létrejöhessen egy önálló, független és szabad palesztin állam, de jure elismerésre is szükség van, főként a szomszédos Izrael elismerése hiányzik. A palesztinok elérték, hogy zászlajuk kikerült az Egyesült Nemzetek Szervezete zászlói közé, de ezzel nem járnak helyes úton Ilan Mor szerint. A nemzetközi közösség a palesztinok "kottájából játszik": elismeri a palesztin zászló létjogosultságát az ENSZ-ben és elhiszi a palesztinok Izrael-ellenes uszítását, hogy az al-Aksza mecset az izraeli kormány lépései miatt veszélybe került. Pedig nyomást kellene gyakorolnia a palesztinokra, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, ismerjék el Izrael állam létét és a palesztin oktatásban nagy hangsúlyt helyezzenek a toleranciára nevelésre.
Az izraeli nagykövet úgy érvelt tovább, hogy Izraelnek valóban egyre kevesebb igaz barátja van a nemzetközi politikában, de az Amerikai Egyesült Államokra mindig számíthat, ha segítségre van szüksége. Nagyon mélyen gyökerezik az amerikai-izraeli barátság, ami megrendíthetetlennek tekinthető. Izrael elutasítja az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, amelyet Obama amerikai elnök támogat, de az e körüli viták olyanok, mint a családi viták.
Izrael és az Európai Unió kapcsolatát nagyon sok vita terheli, így nagyon bonyolult viszony, és olyan, mintha elbeszélnének egymás mellett a felek. Izrael álláspontja szerint az Iránnal kötött nukleáris megállapodást mielőbb ki kell javítani, mert ellentétes hatásokat fog kiváltani, mint várják. A Hezbollah terrorista szervezet Irán segítségével nagyon aktív Libanonban és Szíriában is, Libanonon keresztül továbbra is érkeznek a modern fegyverek Iránból a síita terrorszervezethez. Irán és Oroszország erősödő szíriai jelenléte új helyzetet teremt a bukott állammá vált Szíriában. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Moszkvába látogatott az Oroszország szíriai katonai beavatkozásával kapcsolatos izraeli aggályok eloszlatása végett. Az izraeli kormány a jelenlegi helyzetben kivár, nem avatkozik a szíriai konfliktusba. Izrael északi részén, a Golán-fennsíkon mintegy ezerhétszáz szíriai sebesültet kezeltek izraeli kórházakban. Izrael akkor avatkozhat be Szíriában, ha közvetlen katonai fenyegetéssel szembesül a szíriai harcok alakulása során.