A La Brújula Verde oldal beszámolója szerint a régészek feltárták a gabonabetakarítás legkorábbi ismert nyomait a Kanári-szigeteken. A felfedezésnek köszönhetően egyértelművé vált, hogy már a spanyol hódítás előtt is ismertek hatékony technikákat a helyiek.
A Varsói Egyetem és a Łódźi Műszaki Egyetem kutatói ősi alkoholnyomokat találtak több, körülbelül 4500 éves kerámiaedényen. A molekuláris maradványok elemzése alapján sört vagy egy összetettebb ízvilágú, grogra emlékeztető erjesztett lét ihattak ezekből az edényekből egykor.
Eddig titkosított dokumentumokat, köztük fotókat, videókat és katonai jelentéseket hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma az Azonosítatlan Rendellenes Jelenségek (UAP), vagyis a köznyelvben UFO-ként ismert észlelésekről.
Egyedülálló, mintegy kétezer négyzetméteres ókori római épületegyüttes, egy elit lakóövezettel is rendelkező mezőgazdasági feldolgozóközpont maradványait azonosították horvát régészek a dalmáciai Split szélén fekvő Mostine városrészben.
Rendkívüli művészi kidolgozottságú, a 2. századból származó római kori mozaikot azonosítottak a régészek a törökországi Tokat tartomány Zile körzetében, miután illegális kincskeresők nyomán leletmentő ásatást indítottak a helyszínen.
Egyedülálló adatbázisra épülő kutatás világít rá arra, hogy a 8. és a 10. század között az észak-olaszországi vízimalmok nem csupán egyszerű mezőgazdasági technológiaként működtek, hanem a Karoling- és az Ottó-kori Európa egyik legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági fegyverét jelentették.
Ismét automatizált szoftverek és digitális jegyüzérek bénítják a római Colosseum hivatalos online jegyértékesítési rendszerét, megakadályozva a látogatók normál áron történő bejutását.
Középkori fazekasfalu maradványait tárták fel az Inrap intézet régészei Észak-Franciaországban. Az állami hatóságok felügyelete alatt zajló ásatások során lakóépületeket, kemencéket, valamint temetőmaradványokat is azonosítottak a kutatók.
A trianoni békeszerződés társadalmi utóéletéről, a Kádár-korszak határon túli magyarságpolitikájának ellentmondásairól, valamint a történelmi traumák új generációk számára történő átadásának kihívásairól beszélgetett Ablonczy Balázs történész és testvére, Ablonczy Bálint történész-újságíró az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) februári szabadegyetemén.
A klasszikus görög korból származó, víz alatt nyugvó sztoa (oszlopcsarnok) felfedezése írja át a Szalamisz szigetének ókori városképéről alkotott eddigi elképzeléseket – derül ki a görög Kulturális Minisztérium legfrissebb közleményéből.
