Egy több mint ötven éve ellopott, majd egy német régészetkedvelő gyűjtőnek eladott antik terrakottatöredék került vissza Rómába. Ez egy szimbolikus és nagyon fontos gesztus. Olaszország és Görögország közösen harcol a lopott műkincsek csempészete ellen - fogalmazott Dario Franceschini.
A vietnami polgárháborút kihasználó franciák 1873-ban szállták meg Hanoit, majd tizennégy évvel később Francia Indokína fővárosává nevezték ki. A város ezt követően máig megőrizte vezető szerepét az ország életében. A Vintage Everyday összeállítása Hanoi 1915-ös életébe enged betekintést.
Az Altaj-hegység 2803 méteres magasságában, három méterrel a földfelszín alatt egy türk asszony mumifikálódott maradványait fedezték fel a régészek, számolt be a The Siberian Times. A szakértők szerint ez az első, hiánytalan türk temetkezési hely Mongóliában, és valószínűleg egész Közép-Ázsiában.
Ötvenöt éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért.
Egy New York-i árverésen 77 500 dollárért (21 millió forint) kelt el hétfőn Borisz Paszternak Zsivago doktor című regénye két fejezetének munkapéldánya és egy költemény, amelyet kedveséhez és múzsájához, Olga Ivinszkaja költőnőhöz írt a Nobel-díjas orosz író.
170 filmplakát kerül kalapács alá április 13-án, a BÁV Apszistermében. Olyan ikonikus filmek plakátjai közül válogathatnak, mint A Jedi visszatér, a Becéző szavak, a Gengszterek klubja, Piedone Egyiptomban, Dögkeselyű, Óvakodj a törpétől, A körhinta vagy a Süsü a sárkány.
A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó nyomásgyakorlás révén a prágai kormánynak 1946 elejére sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről.
A britanniai Essexben állomásozó római katonák 1700 évvel ezelőtt minden bizonnyal ivás céljából használhatták a falloszokkal díszített kerámiát, amelynek ábráit egyfajta ugratásnak szánták, vélik a kutatók.
A vikingek a 8. századtól a 11. századig rettegésben tartották az Európa nyugati partvidéke mentén élő területek lakosságát. Bár fosztogató hadjárataik során legtöbbször kétségkívül brutális módon léptek fel a helyi lakosokkal szemben, nem minden viking harcosként élte mindennapjait. Voltak, akik kereskedéssel és földműveléssel foglalkoztak, sokan pedig a békés életmódot választották, és letelepedtek. A vikingek pusztító portyáik mellett kreativitásukkal is beírták a nevüket a nyugati civilizáció történetébe.