Dél-koreai kutatók kiterjedt vizsgálatoknak vetették alá egy 800 évvel ezelőtt, Észak-Szibériában élt kisfiú mumifikálódott holttestét. Az Északi-sarkkörhöz legközelebb fekvő város, Szalehard közelében talált gyermeket nyírfakéregbe, valamint rézbe burkolták be.
Nyolcvan éve, 1936. július 17-én lázadás tört ki a Spanyol-Marokkóban állomásozó csapatok között a köztársasági kormány ellen, ami másnap a spanyolországi helyőrségekre is áterjedt. Ezzel megkezdődött a modern kor legvéresebb, három évig tartó és több mint félmillió áldozatot követelő polgárháborúja, sokak szerint a második világháború főpróbája.
Volt, aki kefét lopott, akadt, aki pónit, valaki az apjától csent el tárgyakat, de egy kislány például társaitól zsarolt ki pénzt, néhány fiatal pedig csavargásért vagy szabadban alvásért lett elítélve – ezek voltak a leggyakoribb okok, amelyre hivatkozva a fiatalkorúakat néhány napra a hűvös börtöncella magányába csuktak.
Katonai hatalomátvételre tett kísérletet szombatra virradóra Törökországban a hadsereg egy csoportja. Nem ez az első alkalom, amikor a hadsereg beavatkozik az ország belpolitikájába, az elmúlt évtizedekben ez több esetben megtörtént.
A világörökség részévé nyilvánították Le Corbusier (1887-1965) svájci-francia sztárépítész és várostervező építészi munkásságát az UNESCO világörökségi bizottságának ülésén vasárnap Isztambulban.
Sobieski Tamás Spanyolország szakértő szerint a spanyol polgárháború még napjainkban is a megosztottságról szól, nincsenek közös megemlékezések sem.
A nagy háború olaszországi frontján százegy éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon az Isonzó folyó menti küzdelmek részeként. A doberdói csaták iszonyú véráldozatot követeltek.