Több gyökerű népességről tanúskodnak a honfoglaló magyarok anyai génjei, amelyek között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetében folyó kutatások szerint.
A Kulturális Örökség Napok idei központi témáihoz a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára is számos ponton kapcsolódik. Az Örökség Napok eseménysorozat az idei évben Báró Forster Gyulára és a műemlékvédelem kezdeteire irányítja a figyelmet.
A távoli jövő kutatói számára a farmernek nevezett, indigóval befestett pamutruhadarabok a 20-21. század egyik leggyakoribb darabjaként fogják számon tartani. Mivel földrajzi értelemben véve széles körben elterjedt öltözékről van szó, a gyors globalizáció bizonyítékát fogják látni benne.
Nyolcezer éves nőfigurát találtak a Törökország középső részén fekvő catalhöyüki ásatáson dolgozó régészek. Az első ásatásokat az 1960-as években kezdték meg James Mellaart brit régész vezetésével. Hooder az 1993-ban folytatódott feltárás nemzetközi régészcsoportját vezeti.
150 éve, 1866. augusztus 1-jén indult meg a villamosközlekedés elődjének is tekinthető menetrend szerinti lóvasútforgalom a pesti Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között. 120 éve szállított utasokat először villamos – a BUR-vasútként ismert cég égisze alatt – a mai Lehel tér és Újpest között.
Egy 75 évvel ezelőtt készült, korábban nem ismert filmfelvételre bukkant a Hangosfilm.hu. A két évvel ezelőtt indult, hivatalosan most bemutatkozó filmtörténeti portál pénteken a Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon teszi közzé azt a korábban nem ismert felvételt, amelyben Rodolfo bűvész szerepel.
1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.