Életének nyolcvanharmadik évében pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár. 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. A politikus komoly szerepet játszott a rendszerváltásban.
Mára az évszázados magyar húsvéti népszokásokból jórészt a lányok húsvéthétfőjét megkeserítő locsolkodás, valamint tojásfestés maradt meg. De vajon mi volt az a kiszehajtás, mi vette rá a göcsejieket, hogy meztelenül rohangásszanak nagypéntek hajnalban, és miért verték agyon dédszüleink „szegény Pilátust”?
Évszázadok óta sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon mi lehetett a menü a Jézus és tanítványai által közösen elfogyasztott utolsó vacsorán? Bár biztos választ feltehetően sohasem fogunk kapni a kérdésre, olasz kutatók megpróbálták megválaszolni a rejtélyt.
Sebészeti és rituális céllal meglékelt koponyákat is bemutatnak a szegedi Móra Ferenc Múzeum Kincsek-Titkok-Aranyak című kiállításán, melyet júliusig láthat a közönség.
Vízágyúkkal és gumibotokkal verte szét a kommunista karhatalom a földalatti egyház által az emberi jogok és a hívők jogainak be nem tartása miatti tiltakozásul szervezett gyertyás tüntetést Pozsonyban 1988. március 25-én.
Kilcenven éve, 1926. március 25-én született Budapesten, született Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.
Az angol középkori templomok – a szörny- és a démonábrázolásoktól kezdve a halottakért elmondott latin imákig – tele vannak falfirkákkal. De vajon mit árulnak el ezek a sokszor csak nehezen megfejthető rajzok a középkori emberek gondolkodásáról?