1904-ben a városba látogató amerikai Angus Hamilton így írt Szöulról: „az utcái csodálatosak, tágasak és tiszták, a vízelvezető képességük pedig dicsérendő. A korábbi szűkös, koszos sávok helyett széles utakon lehet közlekedni. Mérhető távolságon belül Szöul a Kelet legnagyobb, legérdekesebb és legtisztább városa”.
Egy húszas éveiben járó fiatalember tört át a Lhászában összegyűlt tömegen. Kíséretével a Kyichu folyó felé tartott, hogy rokonaihoz csatlakozva folytassa útját a menedéket jelentő India felé. Két hét éjszakai gyaloglás után 1959. március 31-én lépte át a tibeti-indiai határt Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma.
Tényleg elfogyasztották babbal körítve XIV. Lajos szívét? Miért hitték egy tengeri élőlényre, hogy az Raszputyin levágott pénisze? Ki vásárolta meg az interneten Mussolini agyát? Hová tűnt Kádár koponyája? Miért szeletelték fel Einstein agyát?
Százhuszonöt éve, 1891. március 31-én született Asbóth Oszkár, a helikoptertervezés magyar úttörője. Az Asbóth-helikopterek - az AH1-AH4 típusok együttvéve - összesen 182 repülést végeztek, 29 órát és 7,5 percet voltak a levegőben, de a magyar légügyi hatóságok érdeklődését nem keltették fel.
Az égő testek elviselhetetlen bűzéből tudniuk kellett az Auschwitzban dolgozó németeknek, hogy tömeggyilkosság folyik a megsemmisítő táborban - mutatott rá a 95 éves Leon Schwarzbaum, a nácik által megszállt Lengyelországban létesített auschwitzi haláltábor egyik túlélője.
Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet.
A spanyol fővárosban szobrot állítanak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére - döntött egyhangúlag Madrid önkormányzatának közgyűlése szerdai ülésén.
Miként hozhatja közelebb tanítványaihoz a történelmet egy pedagógus? Milyen haszonnal jár az oral history beemelés a történelemtanításba? – többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Történelemtanításról a XXI. század elején címmel megjelent kötet.
A repülés kezdeti éveiben a pilóták próbálkozásai csak ritkán zajlottak le zökkenőmentesen, és gyakran egészen különös helyzetben tették le gépeiket – ez derül ki legalábbis az első világháború időszakából nemrég előkerült fotóalbumból.