83 éve, 1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba. A honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.
Az ezerarcú, kiismerhetetlen zseni nagyságát az mutatja meg igazán, hogy mennyi eltérő értelmezésben kapta meg a poéták babérkoszorúját. Különböző nézőpontokból egyszerre látták népmesei hősnek, nehézfejű költőnek, munkásmozgalmi aktivistának, magasröptű filozófusnak, míg kezelőorvosai éppen paranoid skizofrénnek.
Augusztus 18–25. között szervezik meg idén a 15. Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) – jelentették be a szervezők szerdán sajtótájékoztatón Kolozsváron.
Lázár Vilmos ezredesnek, az aradi vértanúk egyikének szablyája is látható azon az időszaki kiállításon, amely 175 év – 175 tárgy – 1849 – Huszárok, a szabadság katonái címmel nyílt meg szerdán a debreceni Déri Múzeumban.
A 783 évvel ezelőtti, 1241. április 11–12-i muhi ütközet Mohácshoz hasonlóan szintén gyászba borította a nemzetet. Az egy évig tartó mongol pusztítás során a magyar népesség közel egynegyede odaveszett, a földek elnéptelenedtek, a királyság a megszűnés közelébe került.
182 éve, 1842. április 11-én halt meg az indiai Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, a magyarországi tibetológia megalapozója, a magyar őshaza elszánt keresője. Összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét.