Mindkettőjüknek meg sikerült élnie műveiből, de az odáig vezető út igen rögös volt. Hagyományosan úgy tartjuk, 1616. április 23-án hunyt el Miguel de Cervantes és William Shakespeare, azonban ez a kijelentés egyikőjük esetében sem teljesen pontos.
„Nem azért festettem, hogy megértsék, hanem hogy megmutassam: miféle színjáték ez. A matrózokkal az árbochoz köttettem magam, hogy megfigyelhessem.
Az uralkodói melléknevek az esetek többségében találóak. Mégis, talán kevés olyan találó uralkodói melléknév akad a történelemben, mint a Sztálin által példaképnek tekintett IV. Iván orosz cáré, akinek nevéhez elválaszthatatlanul tapadt hozzá a Rettegett jelző.
A 210 éve született Egressy Béni zeneszerzőre, íróra, színészre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében hétfőn az évfordulóra felújított síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.
„Ezután öccse, Béla uralkodott: üldözte a lopókat és a latrokat, és ő vezette be a kérelmezésnek azt a rendjét, ahogyan a római és a császári udvarban van. Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.”
William Shakespeare halálának 408. évfordulóján továbbra is rejtély övezi a kérdést, hogy pontosan miért hunyt el a világhírű „avoni hattyú”. Az elméletek között a szifilisz, az arzén vagy higanymérgezés, a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a természetes halálok egyaránt szerepel.